Gabrielius Landsbergis vasárnap a brüsszeli EUobservernek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „Lukasenka hibrid háborút folytat Európa ellen”. A Ryanair-járat júniusi leszállásra kényszerítése ennek csupán az első epizódja volt, most azonban átváltott arra, hogy menekülteket fegyverként vet be szomszédos országok ellen – fejtette ki nyilatkozatában a litván diplomácia vezetője.
Landsbergis szerint sürgetően szükség van arra, hogy „megerősítsék Európa elrettentő képességét” kártékony személyek és politikák ellen. A miniszter egyúttal szorgalmazta, hogy az uniós szervezetek jelentős mértékben gyorsítsák fel eddig ígért segítségük teljesítését. Az EU közös határvédelmi ügynöksége, a Frontex harminc szakértő Litvániába küldésére vállalt kötelezettséget, de egyelőre kilencen érkeztek meg.
Május vége óta mintegy 1400 arab és afrikai illegális menekült lépett Fehéroroszországból litván területre. Éves szinten 1600 főnél tartanak, ami hússzorosa az előző évinek. Litván hatóságok szerint
a menekülteket a fehérorosz kormány Irakból és Törökországból „importálja”,
hogy az EU litván külső határához szállíthassa őket. Nyilatkozatában maga Landsbergis is arról beszélt, hogy látványosan növekszik a Turkish Airlines forgalma Minszkbe, és Irakból is érkeznek újabb gépek a fehérorosz fővárosba. A mostani válság előtt nem volt érdemi légi forgalom Minszk és Bagdad között.
A litván külügyminiszter már egyeztetett iraki és török kollégájával, együttműködést kérve tőlük a helyzet ellenőrzésére. Hasonló közvetítést Charles Michel európai tanácsi elnök is kilátásba helyezett egy hete, vilniusi látogatása során.
Lukasenka egyelőre hajthatatlannak látszik, a múlt héten több nyilatkozatban is megerősítette, hogy országai hatóságai „nem fognak bajlódni” az amúgy is nyugatra igyekvő menekültekkel, hanem egyszerűen átengedik őket Fehéroroszország nyugati határán. Minszk egyúttal elzárkózik az illegális menekültek visszafogadásától is.
Pénteken hét EU-állam – köztük Franciaország, Írország, Lengyelország és Németország – parlamenti képviselői, brit, amerikai és ukrán vezető politikusok aláírásaival is kiegészítve,
közös levélben sürgettek drasztikusabb ellenintézkedéseket Lukasenka rezsimjével szemben.
Felmerült olyan lehetőség is, hogy betiltsák olyan légitársaságok európai fogadását, amelyekről feltételezhető, hogy tudatosan partnerül szegődnek a fehérorosz „migránsimporthoz”. Az aláírók egyúttal szorgalmazták, hogy az Európai Unió és a NATO fejtsen ki nyomást Törökországra és Irakra a helyzet normalizálása érdekében. Megfigyelők szerint a kérdést minden bizonnyal részletese megvitatják az EU külügyminiszterek hétfői brüsszeli ülésén.
Elemzők emlékeztetnek, hogy különösen a déli EU-tagok sajátos dilemmával állnak szemben: egyfelől számukra nem előnyös, ha a figyelem „túlságosan” az unió északi határaira tevődik át, amikor rájuk amúgy is megoldatlan problémaként nehezedik a nem napi néhány száz, de gyakran több ezer illegális menekült kezelésének a problémája. Másfelől viszont nekik is
érdekükben áll hatékony fellépést demonstrálni a „menekültbomba” esetleges használatával szemben,
előre is elvéve a kedvét másoknak az ötlet követésétől.
A litván hatóságok eközben megkezdték a kerítés megépítését a litván–fehérorosz határ nagyobbik részén. Litvánia és Fehéroroszország között 678 kilométeres határ húzódik, amit nem tagolnak természetes határvonalak, és ahol a litván határvédelem a jelenlegi eszközellátottsága mellett egy időben csupán a határ harmadát tudja folyamatos megfigyelés alatt tartani.
Vilniusban most arra készülnek, hogy a két ország között 550 kilométeres szögesdrót kerítést húznak fel, aminek költségeit jelenleg 46 millió euróra teszik. Addig is, a litván hadsereg egységeiből többet a határövezetbe vontak ellenőrzésre.
Ezzel egy időben, a litván parlament új menekültügyi törvény tárgyalását kezdte meg, amelyik gyorsított döntéshozást tehet lehetővé a menedéket kérők ügyének elbírálásánál, valamint módot ad a menekülttáborok biztonsági ellenőrzésének erősítésére.