eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin
Queensland állam, 2017. április 10.Az Ausztrál Kutatási Tanács Excellence for Coral Reef Studies Központja által közreadott dátumozatlan képen a megfigyelést végző repülőgép árnyéka vetül az ausztráliai Nagy Korallzátony sérült koralljaira Queensland államban. Egy levegőből végzett vizsgálat 2017 áprilisában közreadott eredménye szerint korábban sohasem látott korallfehéredés sújtja a Nagy Korallzátony északi és középső harmadát. (MTI/EPA/ARC Centre Coral Reef Studies/Ed Roberts)
Nyitókép: MTI/EPA/ARC Centre Coral Reef Studies/Ed Roberts

Heves vitát váltott ki a Nagy-korallzátony helyzete

Az UNESCO a potenciálisan veszélyeztetett világörökségi kincsek listájára helyezné a Nagy-korallzátonyt, az ausztrálok azonban hevesen ellenkeznek.

Már júliusban a világörökség potenciálisan veszélyben forgó elemeinek listájára tenné az UNESCO az ausztrál Nagy-korallzátonyt, felszólítva az országot arra, hogy tegyen a klímaváltozás ellen – írja a BBC.

Az ikonikus természeti kincs körüli vitasorozat legújabb állomása ez: a 2300 kilométer hosszan elnyúló korallzátony 40 éve a világörökség része. Már 2017-ben felmerült az, hogy a veszélyeztetett világörökségi elemek sorába emeljék, de akkor az ausztrál kormány 2,2 milliárd dolláros erőfeszítéseket ígért a zátony egészségi állapotának javítására. Az elmúlt öt évben azonban tovább pusztult a korall: kutatók szerint ennek a globális felmelegedés az oka, melyet a fosszilis üzemanyagok elégetése okoz.

Keveset tesznek

Ausztrália mindezek ellenére nem hajlandó komolyabb vállalásokat tenni a klímaváltozás pusztító hatásának csökkentése érdekében: a nagy szén- és olajexportőrnek számító sziget 2015 óta nem frissítette klímacéljainak listáját.

Jelenlegi tervei szerint 2030-ra mindössze 26-28 százalékos kibocsátáscsökkentésről szólnak.

Környezetvédők szerint az UNESCO döntése is aláhúzza azt, milyen rosszul teljesít Ausztrália a klíma védelmének terén.

"Az UNESCO ajánlása világos és egyértelmű, az üzenet az, hogy az ausztrál kormány nem tesz eleget legnagyobb természeti kincsünk védelme érdekében, különösen az éghajlatváltozással kapcsolatban" – mondta Richard Leck, a WWF ausztrál óceánokért felelős vezetője. Az ausztrálok nem értenek egyet a döntéssel.

Nem tartják igazságosnak

"Az éghajlatváltozás a legnagyobb veszélyt jelenti a világ összes zátony-ökoszisztémájára. 83 természeti világörökségi helyszínt fenyeget az éghajlatváltozás, így

nem tisztességes csak Ausztráliát kiemelni.

Ausztrália úgy véli, hogy helytelen a világ legjobban kezelt zátonyát kiemelni a potenciálisan veszélyeztetett listára" – mondta Sussan Ley környezetvédelmi miniszter az ügyről az ország parlamentjében.

Az UNESCO ugyanakkor azzal indokolja a döntést, hogy a kormányzati erőfeszítések ellenére sem sikerült elérni a vízminőség javítására irányuló célokat. 2019-ben maga Ausztrália is nagyon rosszra változtatta rosszra minősítette át a zátony állapotát.

Világelsők lehetnek

Ha valóban a veszélyben levő világörökségi elemek listájára kerül a korallzátony. úgy ez lesz az első természeti kincs, amely a klímaváltozás miatt kerül a listára. Ez a lépés ugyanakkor új forrásokhoz juttathatja Ausztráliát. Jelenleg Kína az UNESCO elnöke: a tervezett változtatás a Kína és Ausztrália közti rossz viszony egy új epizódjaként is felfogható ugyanakkor, bár környezetvédő csoportok elutasítják a politikai döntéshozatal vádját.

A Nagy-korallzátony 3000 önálló zátonyrendszerből, 760 peremzátonyból, 600 trópusi szigetből és mintegy 300 korallzátonyból áll.

Ezek sokféle tengeri élőlénynek, növénynek és állatnak adnak otthont, köztük tengeri teknősöknek, zátonyhalaknak, több mint száz cápa- és rájafajnak, valamint négyszáz kemény- és lágykorallnak. Az elmúlt harminc évben a zátony korallborításának felét vesztette el – írja a Sky News. Az ausztrálok attól tartanak, ha a zátony veszélyeztetett listára kerül, a turisták elkezdik majd kerülni, ami számtalan munkahely megszűnéséhez is vezethet.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×