Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: BLKI/Facebook

Bejött a kellemetlen „jóslat” a Balatonnál – és még közel sincs vége

Az eddigi tapasztalatokról és a várható fejleményekről adott tájékoztatást a közösségi oldalán a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.

Ahogyan a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakemberei előre jelezték, idén nyáron az elmúlt 30 év legnagyobb mértékű árvaszúnyog rajzása tapasztalható a Balatonnál, amely – a számtalan lakossági visszajelzés alapján – kifejezetten zavaró mértéket ért el. A jelenség kialakulásában fontos szerepe volt annak, hogy a viszonylag enyhe tél kedvezett az árvaszúnyogok túlélésének, emellett a tó keleti medencéjében az utóbbi időszakban fokozottabb algásodás jellemző, amely bőséges táplálékforrást biztosít a szűrő táplálkozású lárvák fejlődéséhez – áll a BalatonScience bejegyzésében.

Az árvaszúnyogok tömeges megjelenése elsősorban a Balaton déli partját érinti, azon belül is Siófok térségét. Mint írják, ennek hátterében az állhat, hogy a nagyobb városok erős fényei eleve vonzzák a kirepülő rovarokat, emellett az esti órákban jellemző, észak felől érkező légáramlatok a tó déli oldalára sodorják a kirepülő rovarokat. Utóbbi egy viszonylag új meteorológiai jelenség, hiszen a korábbi években a szélirány jellemzően váltakozó jellegű volt – hívják fel a figyelmet.

Tapasztalható továbbá, hogy a rajzás a korábbi évekhez képest kifejezetten elhúzódik a nyári szezon alatt. Ennek egyik oka, hogy a viszonylag hűvös május miatt eleve késleltetve indult meg kirajzás folyamata. Emellett a lárvák fejlődése és kikelése szempontjából optimális, melegebb időszakokat rendre erős hidegfrontok szakítják meg. Ilyenkor a rajzás időlegesen abbamarad, majd a kedvező környezeti feltételek visszatérésekor újra kezdődik – magyarázzák.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet számításai szerint a több mint 10 ezer tonnát kitevő, tavaly őszi árvaszúnyog lárva generációnak hozzávetőlegesen a háromnegyede már kirepült, tehát túl vagyunk ennek a rajzásnak a csúcs időszakán. Az elkövetkező napokban, hetekben várható az állomány fennmaradó részének a kirajzása, amint a vízhőmérséklet ismét megemelkedik.

Fontos azonban, hogy a megfigyeléseik szerint már elkezdődött az újabb lárvagenerációk kifejlődése a tó üledékében. Ez azt vetíti előre, hogy az árvaszúnyogok számára a kedvező környezeti feltételek (meleg idő, viszonylag sok alga) további fennállása esetén akár két további jelentős rajzásra is számítani lehet a késő nyári/ősz eleji időszakban.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×