Német portálok egy amerikai kormányzati képviselőre hivatkoznak, aki utalt arra, hogy egyhetes lesz a csúszás, és a vámok augusztus augusztus 7-én lépnek életbe. Mindez az EU-val kötött hét végi megállapodásra is vonatkozik. A Fehér Ház a halasztást a többi között azzal indokolta, hogy az illetékes amerikai határ-, illetve vámhatóságoknak több időre van szükségük az áttéréshez új rendszerre.

Az amerikai vámháború csaknem hetven ország ellen irányul. Köztük a hírek szerint olyan államok is vannak, amelyekkel az Egyesült Államoknak egyelőre semmilyen kereskedelmi megállapodása sincs.

Kanadát például Donald Trump az önálló palesztin állam tervezett elismeréséért 35 százalékos vám kivetésével büntette, de felrótta azt is, hogy nem hajlandó együttműködni az illegális kábítószer-kereskedelem elleni harcban. Svájc esetében a kilátásba helyezett vám 39 százalékos, egyelőre hivatalos indoklás nem hangzott el, de az alpesi országban reménykednek a tárgyalásos megoldásban. Brazíliát az elnök 50 százalékos vámtarifával fenyegeti, míg Indiát állítólag 25 százalékkal bünteti, amiért katonai felszereléseket és energiát vásárol Oroszországtól.

Az amerikai elnök mindenekelőtt abból indul ki, hogy egyensúlyhiány áll fenn az országok túlnyomó többségével folytatott kereskedelemben, és ezt kompenzálni kell. A partnereket, köztük az uniós tagállamokat azzal vádolja. hogy túlzottan magas vámokat vetnek ki az amerikai termékekre, és nem nyitják meg kellő mértékben piacaikat az amerikai import előtt. „A vámok újra naggyá és gazdaggá teszik Amerikát” – írta Trump a Truth Social platformján. Az EU-val kötött hétvégi megállapodást pedig „minden idők legjobb megállapodásának” nevezte. Ezt követően érkezett a hír az Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel kötött egyezmény életbe lépésének halasztásról.

Mindez – mint arra a Frankfurter Rundschau figyelmeztetett – a megállapodás összeomlásával fenyeget. A lap értesülései szerint az EU belső értékelést tett közzé, amely a többi között azt hangsúlyozza, hogy a Donald Trump és Ursula von der Leyen tárgyalásai nyomán létrejött egyezség jogilag nem kötelez. Ehelyett arra lenne szükség, hogy a felek új megállapodás dolgozzanak ki. Erre utalt az Európai Parlament egyik német képviselője, Bernd Lange is, aki szerint a tárgyalásokon jóval nagyobb engedményeket tettek, mint ami ismertté vált, és ezért a parlament aligha hagyja jóvá a megállapodást.

A hét elején már figyelmeztetett a vámmegállapodás súlyos következményeire a német kancellár. Friedrich Merz szerint a német gazdaság jelentős károkat szenved a tervezett vámok miatt. A hatások azonban nem korlátozódnak Németországra és Európára, ennek a kereskedelempolitikának a következményeit Amerikában is látni fogják – hangoztatta a kancellár. Szerinte magasabb lesz az inflációs ráta, és gyengül a transzatlanti kereskedelem egésze is.

„Szilárdan meg vagyok győződve arról, hogy ezek a vámok nem szolgálják az Egyesült Államok érdekeit” – mondta a szövetségi kancellár. De nem ez lenne az első alkalom, hogy Donald Trump cselekedeteivel árt az Egyesült Államok gazdaságának – fogalmazott Merz.

Más uniós országokban a Frankfurter Rundschau szerint ennyire sem finomkodtak. Míg François Bayrou francia miniszterelnök behódolásról beszélt, addig Orbán Viktor magyar kormányfő úgy fogalmazott, hogy az amerikai elnök „Ursula von der Leyent megette a reggelire”. Mindennek nyomán fogalmazott úgy a német lap, hogy a Trump által történelminek tartott megállapodás az Egyesült Államok és az EU közötti szakítással, illetve az egyezmény összeomlásával fenyeget.