Villány térségében is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság nevű betegsége, így a 22 magyarországi borvidékből már 15 érintett – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A villányi borvidék szőlőfajtáinak nagy része fogékony a kórokozóra, a terjedés csak hatékony megelőző intézkedésekkel akadályozható meg. A Nébih a hatékony intézkedésekkel magyarázta, hogy az ország északi részének történelmi borvidékei továbbra is mentesek a kórokozótól.

A betegség azonban nem új Magyarországon. Az InfoRádióban Tarsoly Róbert, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke elmondta, hogy 2013-ban Lentiben jelent meg a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca, amely átviszi egyik növényről a másikra a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmát. Az elnök kiemelte, hogy a jelenség a klímaváltozás kellemetlen hozadéka, mert ezek a kártevők és kórokozók egyre feljebb jutnak észak felé, így érkezett meg dél, Szlovénia felől a fertőzés Magyarországra.

Azt is felidézte a szakember, hogy hiába próbálták lokalizálni a megbetegedést a hatóság, és kivágás mellett helikopteres védekezést is elrendelt, de ahogy terjedt a kabócafertőzöttség, úgy jelent meg máshol is a szőlőbetegség. A zalai borvidék északi részén, Zalaszentgrót környékén már 2018-2020 környékén voltak beteg tőkék, de még elszórtan, aztán 2023-ban már egy rajnai rizling ültetvényben a hatóság a tőkék 27 százalékát jelölte kivágásra.

„Ez ijesztett meg bennünket igazán, és azt látjuk, hogy az utóbbi egy-két évben a járványdinamika felerősödött, és már nemcsak a mi borvidékünket, hanem a badacsonyi, somlói, soproni borvidéket is nagyon nagy mértékben érinti.

Igazán az a félelmünk, hogy ha ez így megy tovább, akkor az egész magyar szőlő-borágazat kerülhet veszélybe”

– mondta Tarsoly Róbert.

A hegyközség vezetője elmondta, hogy a fertőzést hivatalosan csak laboratóriumi vizsgálatokkal lehet igazolni, de már felismerik a tüneteit: a vegetáció második felében a leveleknek háromszög alakban befelé csavarodnak, a fonákok felé kanalasodnak, kék szőlőfajtáknál a levelek vörösre színeződnek, a fehér bort adó szőlőfajtáknál pedig sárgulnak. Későbbi tünet, hogy nem érnek be a vesszők, télen elfagynak, de sok helyen találkoztak azzal a tünettel is, hogy virágzás után leszáradnak a fürtök. „Ezek a tőkék menthetetlenek. Ha ilyen tüneteket lát az ember, akkor azonnal ki kell vágni, a védekezésnek is az egyik módja. Az ilyen tőke meggyógyulni nem fog, ennek a kórokozónak olyan ellenszere, ami gyógyítaná tőkét, jelenleg nem ismert, csak az azonnali kivágás, ami segít, hogy a további fertőzést megakadályozzuk” – mondta.

Azt is hangsúlyozta Tarsoly Róbert, hogy a kórokozó emberre, állatra vagy a bor minőségére semmilyen veszélyt nem jelent, kizárólag a szőlő mint növény pusztul el. A növényegészségügyi zárlatot elrendelésétől sem kell félni, mert ez csak a szőlőtermelőre vonatkozik.

A kórokozót az amerikai szőlőkabóca viszi át a beteg növényről a még egészséges növényre, és így fertőz, de nem segít az sem, ha rovarölő szerrel próbálják távol tartani a kabócákat az ültetvényektől, mert a rovar nemcsak a szőlőben él meg, hanem a környezetében a vadnövényeken, és onnan is fertőzheti a tőkéket. Emiatt az egyetlen védekezés mód a tőkék azonnali kivágása.

A rovarölőszerek alkalmazását a megbetegedés miatt Tarsoly Róbert szerint újra kell gondolni a biotermelésben is, mert ezekben az ültetvényekben sokkal erősebb a terjedés, és már egész ültetvényeket kellett emiatt kivágni. Fontosnak tartja a hegyközség elnöke, hogy mivel a környezetből is fertőződhetnek a szőlők, az elhagyott, gondozatlan vagy nem megfelelő védelemben részesített szőlőterületeket fel kell számolni.

„Csak egy központi koordinációval országos szinten elrendelt védekezés lehet eredményes, mert ezt egyedül a szőlősgazdák nem fogják tudni megoldani” – jelentette ki Tarsoly Róbert, és jelezte, már a tavasszal egy szőlő fitoplazma munkacsoport a Veszprém megyei növényorvosi kamara kezdeményezésére, és javaslatokat is készített a szaktárca számára. Ezek között szerepel a rovarölőszerek szélesebb körű engedélyezése, az elhagyott és nem művelt területek alapos és szisztematikus felderítése, a kényszerkivágások gyorsított végrehajtása, és a hatósági ellenőrzések megerősítése.

„Ami személy szerint nekem a legégetőbb lenne, hogy a kutatásokat ösztönözzük állami eszközökkel, mert nem minden tekintetben ismert a kártevő és a kórokozó életmódja sem. Én hiszek a tudományban, én hiszek abban, hogy emberi elme az előbb-utóbb ki tud találni valamit, hiszen annak idején a filoxéra is kipusztította az európai szőlőterületek nagy részét, mégis sikerült olyan védekezést találni, ami aztán megmentette ezt a kultúrát, és

én nagyon hiszek abban, hogy itt is lenne ilyen megoldás, de ahhoz kutatni kell, kísérleteket végezni”

– mondta a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.

Lényeges feladatnak tartja a kommunikációt is, mert még viszonylag keveset tudnak a gazdák erről a betegségről, és örömmel hallotta Nagy István agrárminisztertől, hogy az érintett ültetvényeken támogatni fogják az újratelepítéseket, de szerint „az újratelepítés meg a kártalanítás nem megoldás, az már csak a fájdalom tapasza az érintett szőlőtermelőnek”. Átfogó szabályozást szeretnének, amelyek megvédik a szőlősgazdákat, mert úgy vélik, hogy most még van esély a veszteségek csökkentésére. „Mi úgy látjuk most, akik tényleg nagyon sokat foglalkoztunk a problémával, hogy a termelők, az érdekképviseletek és a felelős minisztériumok szinte példa nélküli összefogásával van esély arra, hogy megmentsük a magyar szőlő-bor ágazatot” – mondta Tarsoly Róbert.