Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2021. június 8-án, amikor a koronavírus-járvány miatti 15 hónapos szünet után ismét plenáris ülésre várja a képviselőket a terem.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool

Két feladatról beszélt az Európai Bizottság elnöke

Ursula von der Leyen szerint a 800 milliárd eurós csomag révén a közösség modernebbül, megerősödve kerül ki a válságból.

Az Európai Unióban a felnőtt lakosság 57 százaléka kapott már legalább egy adag oltást az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Berlinben.

A német politikus Angela Merkel német kancellárral folytatott megbeszélése után, kettejük sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az oltási kampány jól halad. Ezt mutatja, hogy

EU-s átlagban a felnőtt lakosság 57 százaléka kapott már legalább egy adag védőoltást, teljes oltással pedig 36 százalék rendelkezik.

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: az oltási kampánnyal párhuzamosan a gazdaság "újjáépítését" is meg kell oldani. Ennek fő eszköze a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítését szolgáló EU-s program (Next Generation EU - NGEU), amely "kivételes válasz egy kivételes válságra".

A folyó áron számítva 800 milliárd euró (280 ezer milliárd forint) forrást biztosító program "a Marshall-terv óta a legnagyobb konjunktúra-élénkítő csomag Európában", és segítségével az EU modernebbül, megerősödve kerül ki a válságból - fejtette ki a brüsszeli bizottság elnöke.

Ursula von der Leyen ismertette, hogy megkezdték az NGEU részeként működő pénzalap, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) feltöltését a tőkepiacról bevont forrásokkal. Első műveletként a napokban 20 milliárd euró értékben bocsátottak ki kötvényeket.

A túljegyzés hétszeres volt, ami azt mutatja, hogy "hatalmas a kereslet és nagy a bizalom" a tagállamok felhatalmazásával a bizottság által kibocsátott kötvények iránt.

Arról is szólt, hogy elfogadták a német kormány tervét az RRF révén Németországnak jutó 25,6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás felhasználására. A tervet a bizottság után az EU Tanácsának is jóvá kell hagynia. Ez négy héten belül megtörténhet, így Németország már júliusban megkaphatja az első részleteket.

Kiemelte, hogy Németország a források 52 százalékát a digitalizáció, különösen a közigazgatás és az egészségügy digitalizálásának előmozdítására használja fel. Ez minden más tagállamnál magasabb arány - mutatott rá Ursula von der Leyen.

Angela Merkel elmondta, hogy azért összpontosítják a források döntő részét erre a területre, mert nagy lemaradást kell behozni. A többi között arról is szólt, hogy a bizottság és a tagállamok együttműködésével minden korábbinál gyorsabban, "szédületes tempóban" sikerült összeállítani a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását szolgáló EU-s programot.

Címlapról ajánljuk

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Luisa Gagliardi, a Bocconi Egyetem menedzsment és technológia tanszékének docense azt vizsgálja, hogyan alakítja a földrajz a gazdasági esélyeket – a startupok növekedésétől a városrészek átalakulásán át egészen a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekig. Londoni adatokra épülő kutatásai szerint a startupok megjelenése nemcsak innovációt hozhat egy negyedbe, hanem a dzsentrifikáció felgyorsulásával és lakhatási feszültségekkel is együtt járhat, különösen ott, ahol sok a bérlő, és alacsonyabbról indulnak az árak. Közben a munkaszervezés is átrendeződik, a távmunka és a hibrid működés ma már alapelvárás a munkavállalók részéről, de kérdés, hogy ez közelebb visz-e a nők munkaerőpiaci felzárkózásához, vagy épp új formában konzerválja a különbségeket. A szakembert a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett GeoInno2026 konferencián többek között arról kérdeztük, hogyan fonódik össze innováció és lakhatás, mit tehet egy kerület, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon, és hogy a távmunka hogyan eredményezhet karrierhátrányt és alacsonyabb keresetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×