eur:
411.17
usd:
392.56
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2021. június 8-án, amikor a koronavírus-járvány miatti 15 hónapos szünet után ismét plenáris ülésre várja a képviselőket a terem.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool

Jövő héten indul a tagállami helyreállítási tervek jóváhagyása

Az Európai Bizottság és a Tanács a jövő héten megkezdi a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítást célzó uniós tagállami tervek jóváhagyását – jelentette be Ursula Von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének vitáján.

Az EP képviselői a bizottság és a tagállami kormányokat tömörítő Tanács folyamatban lévő, a nemzeti helyreállítási tervekre vonatkozó értékeléséről kaptak tájékoztatást.

Von der Leyen elmondta, hogy eddig 23 uniós tagállamtól kapták meg a 750 milliárd eurót előirányzó helyreállítási alap elköltésével kapcsolatos nemzeti terveket, és az összes projekt azt tükrözi, hogy

az európaiak készen állnak a változásra.

Mint mondta, a tervek sokkal átfogóbban foglalkoznak a strukturális problémákkal, mint valaha, erős munkapiaci újításokat, a szociális háló megerősítését, fenntartható fiskális reformokat, környezetbarát fejlesztéseket, valamint az oktatási rendszerek átfogó megújulását vázolják fel, ideértve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést.

A bizottság elnöke hangsúlyozta: a helyreállítási alap közös prioritásira, a zöld és digitális átmenetre fókuszálva át lehet alakítani egész Európát.

„Merénylet az európai összefogás ellen”

Deutsch Tamás, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában bírálta, hogy az „EP baloldali többsége” az uniós jogszabályokban meghatározott hatáskörét túllépve ellenőrizni akarja egyes tagállamok helyreállítási terveit.

„Az EP balos többsége merényletet követ el azáltal, hogy a tervek jóváhagyását át akarja ideologizálni,

és politikai vita tárgyává tenni azokat, ahelyett hogy a Tanács és az Európai Bizottság szakmai szempontok alapján hajtaná végre ezt a feladatot” – hangsúlyozta.

Szerinte a vitával kapcsolatos állásfoglalás-tervezet tartalmazza a „fukar országcsoportok bírálatait is, az általuk felelőtlennek kikiáltott déli tagállamok ellen, illetve a nyugati tagállamok lenéző politikai támadásait a közép-kelet-európai országok irányában”.

„Az állásfoglalás-tervezet megosztó szövege egyben merénylet az európai összefogás ellen” – hangsúlyozta a politikus.

A szóban forgó dokumentumról szerdán dönt az Európai Parlament plénuma.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×