Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2021. június 8-án, amikor a koronavírus-járvány miatti 15 hónapos szünet után ismét plenáris ülésre várja a képviselőket a terem.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool

Jövő héten indul a tagállami helyreállítási tervek jóváhagyása

Az Európai Bizottság és a Tanács a jövő héten megkezdi a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítást célzó uniós tagállami tervek jóváhagyását – jelentette be Ursula Von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének vitáján.

Az EP képviselői a bizottság és a tagállami kormányokat tömörítő Tanács folyamatban lévő, a nemzeti helyreállítási tervekre vonatkozó értékeléséről kaptak tájékoztatást.

Von der Leyen elmondta, hogy eddig 23 uniós tagállamtól kapták meg a 750 milliárd eurót előirányzó helyreállítási alap elköltésével kapcsolatos nemzeti terveket, és az összes projekt azt tükrözi, hogy

az európaiak készen állnak a változásra.

Mint mondta, a tervek sokkal átfogóbban foglalkoznak a strukturális problémákkal, mint valaha, erős munkapiaci újításokat, a szociális háló megerősítését, fenntartható fiskális reformokat, környezetbarát fejlesztéseket, valamint az oktatási rendszerek átfogó megújulását vázolják fel, ideértve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést.

A bizottság elnöke hangsúlyozta: a helyreállítási alap közös prioritásira, a zöld és digitális átmenetre fókuszálva át lehet alakítani egész Európát.

„Merénylet az európai összefogás ellen”

Deutsch Tamás, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában bírálta, hogy az „EP baloldali többsége” az uniós jogszabályokban meghatározott hatáskörét túllépve ellenőrizni akarja egyes tagállamok helyreállítási terveit.

„Az EP balos többsége merényletet követ el azáltal, hogy a tervek jóváhagyását át akarja ideologizálni,

és politikai vita tárgyává tenni azokat, ahelyett hogy a Tanács és az Európai Bizottság szakmai szempontok alapján hajtaná végre ezt a feladatot” – hangsúlyozta.

Szerinte a vitával kapcsolatos állásfoglalás-tervezet tartalmazza a „fukar országcsoportok bírálatait is, az általuk felelőtlennek kikiáltott déli tagállamok ellen, illetve a nyugati tagállamok lenéző politikai támadásait a közép-kelet-európai országok irányában”.

„Az állásfoglalás-tervezet megosztó szövege egyben merénylet az európai összefogás ellen” – hangsúlyozta a politikus.

A szóban forgó dokumentumról szerdán dönt az Európai Parlament plénuma.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×