eur:
411.23
usd:
392.86
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Jane Goodall brit etológus, állatvédő és csimpánzkutató, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) békenagykövete interjút ad az MTI-nek Budapesten 2016. május 23-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Jane Goodall kapja az egyik legnagyobb pénzjutalommal járó díjat

A 87 éves világhírű természettudós és állatvédő kapja idén a csaknem félmilliárd forintnak megfelelő elismeréssel járó Templeton-díjat.

"Felfedezései gyökeresen megváltoztatták a világnak az állati intelligenciáról vallott nézeteit, egyszerre alázatra késztető és magasztos módon gazdagították az emberiségről alkotott képünket" – méltatta a tudóst Heather Templeton Dill, a John Templeton Alapítvány elnöke.

A John Templeton által létrehozott díj a világ egyik legnagyobb pénzjutalommal járó elismerése, jelenleg 1,1 millió fonttal (446 millió forinttal) jár. Az 1972-ben alapított díjat olyanoknak ítélik oda, akiknek életművében, pályafutásában ötvöződik a tudomány és spiritualitás. Az elismerést először Kalkuttai Teréz anya kapta meg, az utóbbi évek díjazottjai között szerepelt a dalai láma, de két éve II. Abdullah jordániai király nyerte el. A tavalyi díjazott Francis Collins, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek igazgatója, a Humán Genom Projekt vezetője volt.

Goodall 1934-ben született Londonban. 1957-ben utazott Kenyába, ahol megismerkedett a világhírű antropológussal és paleontológussal, Louis Leakey-vel. 1960-ban meghívására fogott bele csimpánzokkal folytatott világhírű kutatásaiba a mai Tanzánia területén.

Kutatásai hozzájárultak a primatológia forradalmasításához, megváltoztatta a tudósok és a közvélemény szemléletmódját az állatok érzelmi és társadalmi komplexitásának felismerésében.

Ő volt az első, aki megfigyelte, hogy a csimpánzok olyan tevékenységeket végeznek, amelyekről korábban azt hitték, kizárólag az emberek sajátja, mint például a szerszámok készítése és kimutatta, hogy a csimpánzoknak saját egyénisége van.

1977-ben megalapította a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok védelmére és tanulmányozására, valamint helyi közösségek támogatására. A kilencvenes években pedig létrehozta a Roots & Shoots környezetvédelmi és humanitárius programot, amelynek gyakorlati projektjei a közösségek, az állatok és a környezet javát szolgálják több mint 65 országban.

"Egyesek azt hiszik, hogy élhetünk a természettől elkülönülve, pedig nem" – hangsúlyozta Goodall, aki szerint mindenkinek át kell gondolnia, hogy ma meghozott döntései milyen hatással lehetnek a jövendő generációkra, a bolygó egészségére.

Az elmúlt évtizedekben Goodall átlagosan több mint 300 napot töltött utazással évente, hogy világszerte előadásokat tartson a természetvédelemről és a kollektív cselekvés lehetőségéről a változás eléréséhez. A koronavírus-járvány miatt le kellett állnia az utazásokkal, de online tovább folytatta ismeretterjesztő munkáját. Gyermekkori otthonából, Angliából podcastot indított, amellyel 87 évesen is emberek millióit éri el a közösségi médián keresztül.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×