eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Boszniai muzulmán asszony imádkozik a srebrenicai tömegmészárlás áldozatainak temetőjében az újonnan azonosított áldozatok temetési szertartásán a Szarajevótól 150 kilométerre, északkeletre fekvő Srebrenica melletti Potocariban 2020. július 11-én, a vérengzés 25. évfordulóján. Az 1992 és 1995 közötti boszniai háború legsúlyosabb tömeggyilkossága Srebrenicában történt, ahol a boszniai szerbek 1995-ben a város lerohanásakor több mint 8000 muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg.
Nyitókép: Fehim Demir

Iszlám vezető: Bosznia-Hercegovina nem fog szétesni

A nemrég napvilágra került ismeretlen eredetű tervek szerint felosztanák az országot és újrarajzolnák a volt Jugoszlávia államainak határait.

Bosznia-Hercegovina nem fog szétesni, és mindazok, akik fel akarják osztani, tévednek, a boszniaiak ugyanis ellenezni fogják mindezt – hangsúlyozta Husein Kavazovic, a boszniai iszlám közösség vezetője a Dnevni Avaz című szarajevói napilap tájékoztatása szerint.

Bosznia-Hercegovina független és önálló állam marad a jövőben is, ez nem kérdés – magyarázta, majd úgy folytatta: az egyetlen kérdés az, mennyi időt vesztegetnek el addig, amíg mindenki rájön, hogy mindenkinek az a legjobb, ha kölcsönös tisztelettel és egymás értékeinek elfogadásával a közös érdekért dolgoznak.

Husein Kavazovic azokra a volt Jugoszlávia térségének újrarendezéséről szóló, ismeretlen szerzőjű informális diplomáciai feljegyzésekre reagált így, amelyek április végén bukkantak fel a nemzetközi sajtóban.

A dokumentum szerint a térség stabilitásának biztosításához etnikai alapon át kellene rajzolni a volt Jugoszlávia területén kialakult országok határait. Így

  • Észak-Macedónia és Montenegró egyes részeit, valamint Bosznia-Hercegovina teljes egészét fel kell osztani Horvátország és Szerbia között,
  • Koszovót pedig hozzá kell csatolni Albániához.

A boszniai iszlám közösség vezetője szerint amennyiben megvalósulnának a tervek, az Bosznia végét jelentené. Mint mondta, nem tudja, hogy mi áll ezeknek a non-paper típusú dokumentumok (nem hivatalos diplomáciai dokumentumok) hátterében, de úgy véli, valaki – utalásai alapján Szerbia – arra volt kíváncsi a hír felröppentésével, hogyan reagálna a nemzetközi közösség a lehetséges határmódosításra.

Véleménye szerint az, hogy elmarad a válasz vagy a büntetés az olyan kijelentések tekintetében, amelyek a háborús célok állítólagos békés elérésére vonatkoznak, azt a téves képet kelti, hogy ezek a célok elérhetők. Mindez a kilencvenes éveket idézi, azt a retorikát, amely a boszniai háborúhoz vezetett – magyarázta Husein Kavazovic.

"Bosznia-Hercegovina szétesése, »minden szerb egyesülése«, az az állítás – mondta –, hogy a bosnyákok nem tudják magukat megvédeni, mind veszélyes elképzelés. A kilencvenes években is azt mondták, hogy »a muszlim nép nem tudja megvédeni magát«. Az egyik cél ezzel a bosnyákok elbátortalanítása, hogy megfeledkezzenek a több százezer meggyilkoltról, megerőszakoltról, megcsonkítottról és elűzöttről, és hogy meggyűlöljék saját hazájukat és lemondjanak Bosznia-Hercegovináról."

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×