eur:
411.03
usd:
395.61
bux:
79561.38
2024. november 22. péntek Cecília
Boszniai muzulmán asszony imádkozik a srebrenicai tömegmészárlás áldozatainak temetőjében az újonnan azonosított áldozatok temetési szertartásán a Szarajevótól 150 kilométerre, északkeletre fekvő Srebrenica melletti Potocariban 2020. július 11-én, a vérengzés 25. évfordulóján. Az 1992 és 1995 közötti boszniai háború legsúlyosabb tömeggyilkossága Srebrenicában történt, ahol a boszniai szerbek 1995-ben a város lerohanásakor több mint 8000 muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg.
Nyitókép: Fehim Demir

Iszlám vezető: Bosznia-Hercegovina nem fog szétesni

A nemrég napvilágra került ismeretlen eredetű tervek szerint felosztanák az országot és újrarajzolnák a volt Jugoszlávia államainak határait.

Bosznia-Hercegovina nem fog szétesni, és mindazok, akik fel akarják osztani, tévednek, a boszniaiak ugyanis ellenezni fogják mindezt – hangsúlyozta Husein Kavazovic, a boszniai iszlám közösség vezetője a Dnevni Avaz című szarajevói napilap tájékoztatása szerint.

Bosznia-Hercegovina független és önálló állam marad a jövőben is, ez nem kérdés – magyarázta, majd úgy folytatta: az egyetlen kérdés az, mennyi időt vesztegetnek el addig, amíg mindenki rájön, hogy mindenkinek az a legjobb, ha kölcsönös tisztelettel és egymás értékeinek elfogadásával a közös érdekért dolgoznak.

Husein Kavazovic azokra a volt Jugoszlávia térségének újrarendezéséről szóló, ismeretlen szerzőjű informális diplomáciai feljegyzésekre reagált így, amelyek április végén bukkantak fel a nemzetközi sajtóban.

A dokumentum szerint a térség stabilitásának biztosításához etnikai alapon át kellene rajzolni a volt Jugoszlávia területén kialakult országok határait. Így

  • Észak-Macedónia és Montenegró egyes részeit, valamint Bosznia-Hercegovina teljes egészét fel kell osztani Horvátország és Szerbia között,
  • Koszovót pedig hozzá kell csatolni Albániához.

A boszniai iszlám közösség vezetője szerint amennyiben megvalósulnának a tervek, az Bosznia végét jelentené. Mint mondta, nem tudja, hogy mi áll ezeknek a non-paper típusú dokumentumok (nem hivatalos diplomáciai dokumentumok) hátterében, de úgy véli, valaki – utalásai alapján Szerbia – arra volt kíváncsi a hír felröppentésével, hogyan reagálna a nemzetközi közösség a lehetséges határmódosításra.

Véleménye szerint az, hogy elmarad a válasz vagy a büntetés az olyan kijelentések tekintetében, amelyek a háborús célok állítólagos békés elérésére vonatkoznak, azt a téves képet kelti, hogy ezek a célok elérhetők. Mindez a kilencvenes éveket idézi, azt a retorikát, amely a boszniai háborúhoz vezetett – magyarázta Husein Kavazovic.

"Bosznia-Hercegovina szétesése, »minden szerb egyesülése«, az az állítás – mondta –, hogy a bosnyákok nem tudják magukat megvédeni, mind veszélyes elképzelés. A kilencvenes években is azt mondták, hogy »a muszlim nép nem tudja megvédeni magát«. Az egyik cél ezzel a bosnyákok elbátortalanítása, hogy megfeledkezzenek a több százezer meggyilkoltról, megerőszakoltról, megcsonkítottról és elűzöttről, és hogy meggyűlöljék saját hazájukat és lemondjanak Bosznia-Hercegovináról."

Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdeztük.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×