Banglades, Etiópia és jó néhány afrikai ország ismételheti meg az indiai eseményeket akkor, ha az országok nem kezdenek el most oxigént raktározni: nem akkor kell kapkodni, amikor már kimerültek a készletek, hanem jó előre fel kell tölteni azokat – javasolják emberjogi szervezetek. Ehhez pedig koordinált nemzetközi összefogásra van szükség, hogy anyagi akadálya ne lehessen emberéletek megmentésének.

Eddig a tesztekre és a vakcinára irányult igazán a figyelem a The Guardian cikke szerint, mely kiemeli: bár ezek nagyon fontosak, India példája arra világít rá, hogy az oxigénről sem szabad megfeledkeznünk. Az oxigénpalackok nem kerülnek sokba, és nagy mennyiségben állnak rendelkezésre a magas bevételű országokban, de India, illetve ezt megelőzően Brazília példája is azt mutatta, hogy nem mindenhol lehet garantáltnak venni meglétüket.

A Save The Children szervezet igazgatója, Kevin Watkins szerint előre lehetett tudni, hogy ilyen helyzet áll elő:

Afrikában már hosszú évek óta követeli gyermekek életét az oxigénhiány tüdőgyulladásos megbetegedések esetén.

Minden ötödik oxigénkezelésre szoruló gyermek jut hozzá a kontinensen a szükséges terápiához, most pedig már a szűkös készletet is a koronavírusos betegeket kezelő osztályokra irányítják, így a szülészeteken és a gyermekosztályokon még kevesebb oxigén van.

"Felháborító, ahogy alvajáróként belesétáltunk egy olyan válságba, amely már hónapokkal ezelőtt is előre látható volt, mert mindenki a lélegeztetőgépekre és a vakcinákra koncentrált" - mondta.

Leith Greenslade, az Every Breath Counts (Minden Levegővétel Számít) Koalíció koordinátora, aki tavaly március óta próbálja felhívni erre a figyelmet, elmondta, hogy az első hullámban még az olyan jól felszerelt országok, mint Olaszország is majdnem kifogytak az oxigénből. A koalíció tagjai már régóta mondogatják, hogy eljön majd a pandémiának az a szakasza, amikor az emberek nem jutnak oxigénhez, de 2021 februárjáig kellett arra várni, hogy ezt bárki elhiggye - akkor is csak azért, mert megtörtént a dolog.

Greenslade szerint ez azért tartott ilyen sokáig, mert meglehetősen ismeretlen a terület: kevés az oxigénszakértő, viszont a tüdőgyulladás, a malária, a szepszis és az anyai egészségügy terén meglévő, kielégítetlen oxigénigényen felül most már itt a koronavírus is, amivel

talán a légzőszervi járványok korszakába léptünk,

vélekedik.

A koalíció létrehozta a koronavírus oxigénszükségletét követő rendszert: becslések szerint világszerte 27,4 millió köbméter oxigénre van szükség ahhoz, hogy a betegek életben maradjanak. Ez naponta 3,9 millió nagy oxigénpalackot jelent. Az egyéves szükséglet kielégítése 6,2 milliárd dollárba kerül. A finanszírozás érdekében a G7-országok vezetőit kérik segítségnyújtásra azáltal, hogy a nagy oxigénbeszállítókkal együtt dolgozva érjék el a létfontosságú gáz elosztásának egyenlőségét. A nagy oxigénszállítóknak ugyanis nem volt eddig tapasztalatuk a vészhelyzeti típusú segítségnyújtásban, pedig mindig is bekövetkeztek megelőzhető halálozások oxigénhiány miatt.

Greenslade reméli, hogy az oxigénnek a légzési nehézségekkel küzdő felnőttek és gyermekek kezelésében betöltött létfontosságú szerepének a tudatosításával hosszú távú megállapodások születnek majd világszerte. "Az egészségügyi rendszerben mindig is szükség volt oxigénre.

Mindig is haltak meg emberek oxigénhiány miatt, csak nem annyian, mint most a koronavírus miatt"

- mondta.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!