eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Külügyi és Külgazdasági Intézet/Facebook

Szakértők: darázsfészekbe nyúlnának a Balkánon a határátrajzolással

Újra konfliktuszónává válhat a Balkán, ha elkezdenék módosítani a határokat. Ráadásul ez a térség európai integrációját is veszélyeztetné – hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet Határmódosítás a Balkánon: realitás vagy fikció? című online kerekasztal-beszélgetésén.

A Balkán határmódosítását tartalmazó úgynevezett „non-paper” – nem hivatalos dokumentum – etnikai alapon újrarajzolná a térség térképét. Ez egy destruktív iromány, fogalmazott az InfoRádiónak Márkusz László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, aki szerint teljesen világos kellett, hogy legyen, ennek nem lesz többségi támogatása az Európai Unión belül, mert komoly uniós és NATO-s érdekeket sért, ezen belül pedig azon országok bilaterális kapcsolatait is, amelyek körbeveszik a nyugat-balkáni térséget.

A „non-paper” voltaképp létrehozna egy Nagy-Szerbiát és egy Nagy-Horvátországot és egy Nagy-Albániát – magyarázta Márkusz László, amit nem tart megvalósíthatónak. Legalábbis békés úton.

Aki ilyen javaslatokkal áll elő annak, tisztában kell lennie, hogy az fegyveres konfliktusok lehetőségét veti föl,

komoly dominóeffektust eredményezve a térségben, ami NATO-tagállamokat is érintene, köztük Észak-Macedóniát, Albániát és Montenegrót. A szakértő arra is figyelmeztetett, amennyiben a jelenlegi határokat elkezdik megbontani a Nyugat-Balkánon, rendkívül nehéz lesz a folyamatot megállítani.

Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója arról beszélt, hogy újabb kisebbségi problémák alakulnának ki a Balkánon, ha határmódosításokra kerülne sor. Mindez pedig nem oldaná meg a térség azon problémáit, amellyel jelenleg is szembe kell néznie: a negatív gazdasági helyzettel, a befektetések hiányával. Ugyanakkor

az európai integrációt mint elérendő perspektívát sem hoznák közelebb.

Németh Ferenc hozzátette, a térség nagyhatalmainak sem érdeke, hogy újrarajzolják a Balkán határait. Ahogy hazánknak sem, aminek – a magyar–nyugat-balkáni külpolitikát tekintve – két fontos aspektusa van:

  • a térség stabilitásának a fenntartása, valamint
  • az euró-atlanti integráció minél gyorsabb beteljesülése.

Amennyiben viszont megbolygatják a határokat, a térség ismét instabillá lesz, ami Magyarországnak mint szomszédos országnak abszolút nem kedvező sem társadalmi, sem gazdasági szempontból – fogalmazott a kutató.

Márkusz László szerint a „non-paper” állításával szemben a határmódosításokkal hosszú időre lekerülne a napirendről a nyugati-balkáni térség európai integrációja. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója hozzátette, a határmódosítások Magyarország számára nemcsak gazdaságilag, de biztonságpolitikailag is rendkívül hátrányos következményekkel járhatna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×