Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 10. péntek Amália
Nyitókép: Pixabay

Amerikai fordulat: 2030-ig felére csökkentik a károsanyag-kibocsátást

Néhány órával Joe Biden elnökségének első jelentősebb nemzetközi programja, a csütörtökön kezdődő klímakonferencia előtt a Fehér Ház bejelentette: Washington kész kötelezettséget vállalni, hogy 2030-ra felére csökkenti a károsanyag-kibocsátást 2005-höz képest.

A bejelentés kapcsán a Fehér Ház illetékese hangsúlyozta: az új kötelezettség mindennél jobban demonstrálja, hogy „az Egyesült Államok visszatért” a klímaváltozás elleni globális erőfeszítések oldalára.

A közlés – amelynek formális változatát Washingtonnak még meg kell küldenie az ENSZ illetékes hatóságához is – egyúttal a nap folyamán kezdődő nemzetközi virtuális klímacsúcshoz is meg kívánja adni a hangot.

Az amerikai lépés néhány órával követi az Európai Unió döntéshozó intézményeinek – a tagországok Tanácsának és a közvetlenül választott Európai Parlamentnek – a szerdai megállapodását, amely megteremtette az alapot, hogy az EU 2030-ig 55 százalékos kibocsátás-csökkentésre vállaljon kötelezettséget, ezúttal az 1990-es szinthez viszonyítva. (A végleges verzió kihordására négy hónap áll majd a döntéshozók rendelkezésére – ez további két hónappal meghosszabbítható –, és a tervbe vett intézkedés a most készülő európai uniós klímatörvény központi eleme lesz majd.)

Az európai alkudozás előzményeként az Európai Parlament eredetileg 60, a tagországok Tanácsa 40 százalék csökkentést írt volna elő, ebből nőtt ki az 55 százalékos kompromisszum, ami EP-szakértők véleménye szerint ténylegesen 52,8 százalékos nettó kibocsátásvisszafogást eredményezhet majd.

A készülő európai klímatörvény egy további leendő alkotóeleméről, az alacsonyabb kibocsátás-kötelezettséget vállaló harmadik országokból érkező

magas karbontartamú termékek importjának előrelátható jövedéki terheléséről

az Európai Bizottság klímapolitikai ügyekért felelős elnökhelyettese, Frans Timmermans tájékoztatta az amerikai kongresszus külügyi bizottságának albizottságát.

A brüsszeli Politico beszámolója szerint Timmermans hangsúlyozta, hogy az ambiciózus európai uniós kibocsátás-csökkentési törekvések elkerülhetetlenné teszik az uniós ipar védelmét mindazon külső kereskedelmi partnerekkel szemben, amelyek csekélyebb mértékű korlátozást írnak elő saját gazdaságuk számára, miáltal kedvezőbb helyzetbe hozzák saját cégeiket az uniós versenytársakhoz képest.

Egy ilyen helyzet nemcsak a tisztességes piaci versenyt torzítaná, de bázisául szolgál a szigorúbb korlátozásnak kitett európai uniós cégek olcsóbb működési környezetbe történő elvándorlásának is – EU-zsargonnal, a „karbonszivárgásnak” – mutatott rá Timmermans. Cserébe a tervbe vett európai határ menti karbonigazodási mechanizmus (Carbon Border Adjustment Mechanism – CBAM) proaktív módon

a világgazdaság mind több szereplőjét arra ösztönözheti, hogy maguk is felzárkózzanak az optimális klímavédelmi célok vállalásához

– tette hozzá a bizottság holland elnökhelyettese.

Megfigyelők megjegyzik, hogy a tervbe vett karbonkiigazítási mechanizmus már jó ideje bírálat tárgya nem csupán a kevésbé környezettudatos harmadik világbeli exportőrök körében, de eddig maga az Egyesült Államok vagy például Ausztrália is kitartótan igyekezett eltéríteni tőle.

A Politico értesülése szerint egyelőre a Biden-adminisztráció is „potenciálisan toxikus intézkedésként” tekint a tervbe vett európai lépésre.

Európai uniós oldalon a klímavédelmi törekvések és az uniós ipari szereplők védelme (valamint helyben tartása) mellett azért is ragaszkodnak a köznyelvben (pontatlanul) „karbon-importadóként” emlegetett leendő új eszközhöz, mert egyúttal a közösségi költségvetés új lehetséges közvetlen forrásaként is tekintenek rá, amit egyebek között a koronavírus-járvány nyomán most felálló 750 milliárd eurós helyreállítás alap finanszírozására is fordítanának.

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Az iráni helyzet eszkalációja miatt világszerte korrekció bontakozott ki a hét során a világ tőzsdéin. Csütörtökön viszont már emelkedtek az európai és amerikai részvénypiacok, péntek reggel pedig Ázsiában is jó volt a befektetői hangulat. A vezető ázsiai részvényindexek emelkedtek, a Kospi vezetésével, a dél-koreai tőzsdén újra nagyot mentek a technológiai cégek részvényei. A pénteki nyitás után az európai részvénypiacok mellett Amerikában is stagnálást láthatunk. Nagy érdeklődés mellett debütált a Nasdaqon a dél-koreai SK Hynix, amelynek részvényei pénteken 170 dolláros árfolyamon, mintegy 14 százalékos emelkedéssel nyitottak. Nap végére az amerikai tőzsdék szép pluszban zártak, az S&P 500 tőzsdeindex 0,38%-kal emelkedett, miközben a piac a jövő heti gyorsjelentési szezonra készül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×