Az ukrán külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki, miután Oroszország bejelentette, hogy a jövő héten októberig lezárja a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szoros felé külföldi hadi és egyéb hajók előtt hadgyakorlatokra hivatkozva.

A kijevi tárca felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország az ilyen cselekedeteivel ismételten megsérti a nemzetközi jogi normákat és alapelveket, "bitorolja" Ukrajnának mint part menti államnak szuverén jogát, mivel éppen Ukrajnának áll jogában a hajózást szabályozni a Fekete-tengernek azon a részén.

Kijev emlékeztetett arra, hogy az ilyen cselekedetek megsértik a hajózás szabadságának jogát, amelyet nemzetközi dokumentumok szavatolnak.

A tárca szerint

Oroszország ezzel tovább mélyítette a konfliktust, most már nemcsak a szárazföldön, hanem a tengeren is.

"Az ukrán külügyminisztérium határozott tiltakozását fejezi ki az Oroszországi Föderáció ilyen akcióival kapcsolatban, és követeli a Fekete-tenger vizeinek jogellenes lezárásáról szóló döntés azonnali visszavonását" - idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál a tárca közleményéből.

A külügyminisztérium ezen túlmenően felszólította a nemzetközi közösséget, hogy fokozza a nyomást a Kremlre.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2018 novemberében a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében - az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre - az orosz parti őrség tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, majd elfoglalta azokat, 24 főnyi legénységük ellen tiltott határátlépés címén eljárást indított, és bebörtönözte őket. 2019 nyarán Ruszlan Homcsak ukrán vezérkari főnök kijelentette, hogy Ukrajna nem kísérel meg még egyszer hasonló módon hadihajókkal átkelni a Kercsi-szoroson.

Az utóbbi időben különösen feszültté vált a viszony Ukrajna és Oroszország között, miután a Donyec-medencei válságövezetben egyre gyakoribbá váltak a tűzszünetsértések, március 26-án pedig négy ukrán katona is életét vesztette. Azóta velük együtt mostanra már több mint egy tucat ukrán katona halt meg a térségben. A válság súlyosbodásáért Kijev és Moszkva egymást teszi felelőssé.

Homcsak március 30-án a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy Oroszország hadgyakorlat leple alatt az orosz-ukrán határ közelébe, valamint a Donyec-medencei megszállt területekre és a Krímbe 28 orosz harcászati zászlóaljat vont össze, és még további egységek érkeznek.

Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy múlt vasárnap esti tévéműsorban közölte: Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit a Krím félszigeten. Kiemelte, hogy az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a fegyveres konfliktusban, míg a legutóbbi, tavaly júliusi tűzszünet életbe lépése óta a múlt év végéig öt katona esett el. Hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők nem terveznek támadó műveletet a Donyec-medencében.