Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Mihaela Anghel, a Matei Bals fővárosi járványkórház 26 éves ápolónője (b) megkapja az első koronavírus (COVID-19) elleni oltást Bukarestben 2020. december 27-én. Anghel 2020 februárjában részt vett az első igazolt romániai fertőzött kezelésében.  A BioNTech és Pfizer által kifejlesztett vakcinából két nappal korábban érkezett meg Romániába az első tízezres szállítmány.
Nyitókép: Megkapja az első koronavírus elleni oltást Bukarestben az az ápoló 2020. december 27-én, aki 2020 februárjában részt vett az első igazolt romániai fertőzött kezelésében. MTI/AP/Andreea Alexandru

Már regisztráció nélkül, bárkinek beadják az AstraZeneca oltását Romániában

Csak az számít, hogy vannak-e szabad vakcinák és helyek az adott oltóközpontban.

Romániában péntektől előjegyzés nélkül is megkaphatja bárki az AstraZeneca gyógyszeripari cég Vaxvevriára keresztelt vakcináját, amennyiben az illető oltóközpontban vannak szabad helyek, és senki sincs a várólistán.

Ezt keddi sajtóértekezletén jelentette be Valeriu Gheorghita katonaorvos, a koronavírus elleni oltáskampány koordinátora. Hozzátette: Romániában a jelenleg működő 1062 oltóközpontban elvileg 115 ezer vakcinát lehetne beadni naponta, de eddig legfeljebb 65 ezer embert sikerült beoltani 24 óra alatt.

A koordinátor szerint nem lehet az oltás iránti érdeklődés csökkenésére következtetni abból, hogy a korábbi 800 ezerről félmillióra csökkent az előjegyzési portálon várólistára feliratkozottak száma. Gheorghita úgy vélekedett: azért vannak egyre kevesebben a várólistákon, mert felgyorsult az oltás üteme,

sokan pedig arra várnak, hogy előjegyzés nélkül a családorvosi rendelőben oltathassák be magukat.

A koordinátor optimizmusának azonban ellentmond az, hogy a családorvosi rendelőkben csak a - speciális mélyhűtést nem igénylő - Vaxvevriát fogják használni. Romániában nem függesztették fel az immunizációt az AstraZeneca oltóanyagával, de az esetleges vérrögképződéses mellékhatásokról szóló hírek még jobban megingatták a lakosság bizalmát a brit-svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcinában.

Romániában mintegy 300 ezren visszamondták az AstraZeneca oltás-előjegyzésüket, amely korábban sem volt túl népszerű Romániában,

tekintettel arra, hogy maga a gyártó - a másik két oltóanyagnál - szerényebb hatékonyságot ígért, másrészt magasabb arányban regisztráltak mellékhatásokat. Míg a Pfizernél a beadott oltások 0,28, illetve a Moderna 0,4 százalékánál, addig az AstraZeneca esetében a beadott oltások 1,3 százalékánál jegyeztek fel kisebb-nagyobb panaszokat a beoltottak részéről.

Romániában eddig 410 ezer dózist használtak fel az AstraZeneca oltóanyagából, és 910 ezer adag van készleten, kedden pedig újabb 57 ezer érkezett. Az országban február 15-e óta használják az AstraZeneca oltóanyagát, és mivel az emlékeztető dózist nyolc héttel később adják be, hétfőn kezdődött az AstraZeneca első adagjável beoltott 400 ezer ember beoltása a második dózissal.

A mintegy húszmilliós lakosságú Romániában augusztus 1-jéig legalább tízmillió embert szeretne immunizálni a kormány. Florin Citu miniszterelnök szerint akkor hagyhatnak fel a kötelező maszkviseléssel, ha meghaladják ezt a küszöbértéket.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×