eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Jean Castex francia miniszterelnököt beoltják az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó koronavírus elleni szérumával Párizsban 2021. március 19-én.
Nyitókép: Jean Castex francia miniszterelnököt beoltják az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó koronavírus elleni szérumával Párizsban 2021. március 19-én. MTI/EPA/AFP pool/Thomas Coex

Franciaország lépett: az 55 év alatti AstraZenecával oltottak mást kapnak második dózisként

Franciaországban az 55 év alattiak másfajta vakcinát kapnak a koronavírus ellen második adagként, ha először az AstraZeneca gyógyszercég vakcináját kapták meg – jelentették be a francia egészségügyi hatóságok Párizsban.

A bejelentést előre sejtette egy reggeli rádióinterjújában Olivier Véran egészségügyi miniszter.

A szóban forgó beoltottak – 533 ezren vannak ilyenek az országban – másodjára mRNS típusú vakcinát fognak kapni, vagyis a Pfizer/BioNTech vagy és a Moderna cégekét.

Véran azt mondta az interjúban: ez egy óvintézkedés, amely idővel változhat, ahogy tovább gyűlnek az AstraZeneca-vakcinával kapcsolatos tapasztalatok, de szerinte a francia hatóságoknak továbbra is szorgalmazniuk kellene a brit-svéd cég vakcinájának megfelelő feltételekkel történő alkalmazását.

Franciaországban két mRNS típusú vakcina kapott jóváhagyást a koronavírus ellen: a Pfizer/BioNTeché és a Modernáé.

Az mRNS típusú vakcina egy olyan fehérje termelésére készteti az emberi testet, amely megtalálható a vírus felszínén, és ezáltal immunreakciót vált ki. Az mRNS-t zsírnemű burokba ágyazva juttatják be a sejtekbe. Az AstraZeneca-, a Szputnyik-V és a Janssen-vakcina hasonló elven működik, de a koronavírus felszínén található fehérjét leíró gént, tehát DNS-t juttatnak be a sejtekbe, szaporodásképtelen adenovírus segítségével. A hagyományos vakcina elölt koronavírust használ fel arra, hogy kiváltsa az immunreakciót – ilyen a Sinopharm és a Sinovac oltóanyaga.

A francia döntéshez hasonlót több más ország is fontolgat.

Európában az utóbbi hetekben csökkent az AstraZeneca vakcinája iránti bizalom, mert előfordult néhány olyan eset – főleg fiatal nőknél –, amelyekben a vakcina beadása után vérrög képződött.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerdán vizsgálati eredményekre hivatkozva közölte: lehetséges a kapcsolat a vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek korábban jelzett nagyon ritka esetei és az AstraZeneca oltóanyaga között. Az EMA ugyanakkor megállapította, hogy a vakcina előnyei továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×