Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Egészségügyi dolgozó előkészíti a fecskendőt, mielőtt beolt egy katonát az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat Indiában gyártott és Covishield néven forgalmazott koronavírus elleni vakcinájával az ukrajnai Kramatorszkban lévő katonai támaszponton 2021. március 2-án.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Új bejelentéseket tett a kormány az AstraZeneca oltásáról

Ezek az alkalmazási korcsoporttal, a két oltás közötti 12 hetes különbséggel és az esetleges leállítással voltak összefüggésben a Kormányinfón. Az operatív törzs ülésén a magyar tapasztalatok hangzottak el.

Az egyes tragikus kimenetelű vérrögképződéses esetekkel korábban összefüggésbe hozott AstraZeneca-oltások ügyében kedden a védőoltásokat is engedélyező uniós hatóság, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) egyik munkatársa megállapította, hogy létezik a kapcsolat a vérrögképződéses esetek és az AstraZeneca oltása között, szerdán ezt tartalmában hivatalosan is megerősítette az EMA, hozzátéve,

  • az alacsony esetszám és a kapcsolódó kutatás gyerekcipőben járása miatt nagyon kevés a konkrét információ;
  • a vérrögképződés veszélyét fel fogják tüntetni a vakcina tájékoztatójában;
  • az AstraZeneca-vakcina haszna összehasonlíthatatlanul több, mint a be nem adásából fakadó esetleges veszély a koronavírus-fertőzöttek számára.

A magyar álláspontról Gulyás Gergely beszélt a csütörtöki Kormányinfón.

"Az Európai Gyógyszerügynökség világos döntést hozott, ez megfelel a magyar szakemberek és hatóságok álláspontjának is:

az AstraZeneca-vakcina megbízható és védettséget biztosít, az Egyesült Királyságban több mint 18 millió embert oltottak be vele (közülük heten haltak meg az oltást követően vérrögképződés miatt - a szerk.), a mi méréseink szerint is az ezen oltás által biztosított védelem jelentős, meg lehet benne bízni, lényegesen biztonságosabb, mint az oltás hiánya."

A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette, továbbra is arra kér a kormány mindenkit, hogy, ahogy fogalmazott, a gyógyszergyárak közti üzleti vitákból fakadó híradásoknak "ne üljön fel", az a legbiztosabb, ha "a magyar szakemberek véleményére hallgatunk".

Megerősítette: Magyarországon csak megbízható, megvizsgált és hatásos vakcinát lehet beadni.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az egyre több oltás érkezésével csökkenti-e a kormány a két AstraZeneca-oltás közti három hónapos időt, azt mondta:

"Nem csökkentjük,

12 hét a protokoll,

az Európai Gyógyszerügynökség is megerősítette, hogy a legnagyobb hatást akkor érjük el, ha 12 hét ez az idő."

Az AstraZeneca-oltás beadását tehát a kormány nem állítja le, és az alkalmazási korcsoporton sem változtat, hiába tesznek így egyes országok, például az ausztrálok vagy maguk a britek is - derült ki még a Kormányinfón.

Az operatív törzs csütörtöki ülésén Müller Cecília országos tisztifőorvos is foglalkozott a kérdéssel, és beszámolt a hazai tapasztalatokról. Közölte: az adatokat a NEAK gyűjti és összesíti, ezek szerint

Magyarországon nem találtak többlet megbetegedést,

sőt a járvány előtti időszakban sokkal több trombózisos eset volt, mint a járvány megkezdődése, vagyis 2020 óta.

A vakcinát érintő bizonytalan helyzetben egyébként maga a gyár is megszólalt, közleményében rámutatott: egyik hatóság sem azonosított kockázati tényezőket (mint például nem, életkor) vagy körülírható okot ezekkel a kivételesen ritka eseményekkel összefüggésben. Ezzel együtt lehetségesnek látják az összefüggést a vakcina alkalmazásával, ennek megfelelően a továbbiakban - igen ritka mellékhatásként - feltüntetésre kerülnek az alkalmazási előírásban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

John Thune, az amerikai szenátus republikánus többségi vezetője szombaton lépéseket tett a kriptovaluták átfogó szövetségi szabályozását megteremtő Clarity Act elfogadásának előmozdítására: szombat hajnalban kezdeményezte, hogy a szenátus az augusztusi nyári szünet után, szeptember közepén tartson kulcsfontosságú eljárási szavazást a Clarity Actről, megnyitva ezzel az utat a törvényjavaslat plenáris eljárása előtt. A törvényjavaslat megszavazása Donald Trump és a kriptoipar egyik legnagyobb washingtoni győzelmét jelentené.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×