Bár az AstraZeneca kutatásai a gyártó bevallása szerint korábban nem mutattak ki semmiféle összefüggést a nagyon ritkán előforduló vérrögösödés és vérlemezkeszám-csökkenés, valamint a védőoltásuk között, az EMA, az európai gyógyszerügynökség szerdán délután ezzel ellentétes álláspontját tette közzé. Bár az okot nem sikerült feltárnia, a nagyon ritka mellékhatások listájára fel kell kerülnie ennek az állapotnak, az EMA ugyanakkor továbbra is javasolja a 18 év fölöttiek számára a vakcinát, mivel az előnyei felülmúlják a vele járó kockázatokat,.
Egyes országok azonban már elébe mentek az EMA döntésének, és csak bizonyos életkor fölött adják a vakcinát, mivel jellemzőbben fiatalabbaknál és nőknél alakult ki eddig az állapot.
Azokban az országokban, ahol megkötéssel adható mostantól a vakcina, a döntéshozóknak el kell gondolkodniuk azon,
mit kapjanak azok, akik az első adagot már felvették az AstraZeneca vakcinájából.
Egyes szakértők szerint mivel az összes, jelenleg elérhető oltás a koronavírus tüskefehérjéjét célozza meg, a különböző gyártók által készített oltások együttműködve is védhetnek, de a hatékonyságról ilyen esetekre nézvést nincsenek bizonyítékok – írja a Reuters. Ráadásul az oltásfajták keverése eltérést jelentene az egyes vakcinák leiratában foglaltaktól, az esetleges következményekért pedig a vakcinák keverését engedélyező államoknak kell vállalniuk a felelősséget. Az EMA eddig nem nyilatkozott arról, hogyan vélekedik az oltásfajták keveréséről.
Ilyen kérdés előtt áll például Norvégia, ahol április 15-ig függesztették fel az oltás használatát: eddig dönthetnek arról, beadják-e a már AstraZenecával oltottaknak a második adagot is ebből a vakcinából, vagy másra váltanak esetükben. Az északi ország nagyon vár annak az oxfordi kísérletnek az eredményére, amely a Pfizer és az AstraZeneca vakcinájának együttes használatáról szól és februárban kezdődött el, azt azonban jelenleg nem lehet tudni, mikorra érkezhetnek innen eredmények.
Finnországban április közepén lenne esedékes az AstraZeneca-adagok ismétlő oltása: a finnek eredetileg az EMA döntésére vártak a témával kapcsolatosan. Franciaországban már csak 55 év fölöttiek kaphatják ezt a vakcinát: az oltásokról döntő szerv két forrás szerint is latolgatja, hogy a Pfizer vagy a Moderna oltásával ismételnek majd. Az ügy százezreket érint az országban.
Kérdéses az is, hogy Németországban, ahol a 60 év fölöttiek immunizálására használják már csak az AstraZeneca vakcináját, miként oldják fel ezt a feszültséget, illetve Nagy-Britannia előtt is döntés áll: a 30 év alattiak számára szerdától alternatívát kínálnak az AstraZeneca oltása helyett, de azt még nem tudni, második adagként is így döntenek-e. Az ország korábban már döntött arról, hogy egyedi elbírálás alapján szóba kerülhet az oltásfajták keverése, de erre eddig még nem került sor.
Bárhogy is döntenek az egyes államok, kényszerhelyzetbe kerültek, ráadásul nem először az AstraZeneca oltása miatt. Az olcsó, könnyen tárolható, a teljes világnak szánt oltás sztorija jelenleg másként alakul, mint amilyennek megálmodták.
