eur:
413.98
usd:
396.51
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Az AstraZeneca oxfordi gyógyszergyártó cég újonnan érkezett, koronavírus elleni oltóanyaga a fővárosi kormányhivatal parkolójában, a vakcinák fogadására kialakított logisztikai bázison, a XIII. kerületi Teve utcában 2021. március 8-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Az EU újabb három hónappal meghosszabbította a vakcinaexport-ellenőrzést

A tagállamok szerdán egyetértettek, hogy júniusig meghosszabbítják a márciusban lejáró exportellenőrzési rendszert. Közben tovább gerjed az EU-brit vakcinaexport-vita is.

Január óta minden EU-országból csak a gyártás szerint illetékes tagállami hatóság engedélyével lehet Covid-19 vakcinát exportálni EU-területen kívülre. Az intézkedést eredetileg a brit-svéd Oxford/AstraZeneca bejelentése váltotta ki, amiben jelezték, hogy az első negyedévre vállalt közel 100 millió adagos szállítmánynak alig harmadát tudják csak teljesíteni.

Mindez különösen annak fényében váltott ki EU-oldalon indulatokat, hogy közben a cég brit gyáraiból továbbra is maradéktalanul leszállítja a brit megrendelésben szereplő honi mennyiséget.

Az EU-exportellenőrzés főként a világ gazdagabb országaiba – például Nagy-Britanniába, az Egyesült Államokba, Kanadába, Ausztráliába - történő eladást korlátozza: múlt héten Olaszország ennek jegyében blokkolta 250 ezer adag AstraZeneca oltóanyag kivitelét Ausztráliába.

Az intézkedés alól ugyanakkor mentesülnek az EU közelebbi partnerei – így az európai EFTA-országok (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc), a Nyugat-Balkán és Észak-Afrika államai -, valamint további mediterrán országok (mint Libanon, Izrael). Ugyancsak

kívül esnek a korlátozás hatálya alól a világ szegény országat célzó ENSZ COVAX-program szállítmányai.

Mindeközben tovább folyik a nyilatkozatháború a brit kormány és az EU vezető tisztviselői között. Szerdán Boris Johnson miniszterelnök az Alsóházban mondott beszédében - Charles Michel európai tanácsi elnök blogbejegyzésére reagálva – sietett leszögezni, hogy Nagy-Britanniában nincs semmilyen exportkorlátozás Covid-oltóanyagokra, viszont szerinte éppen, hogy az Európai Unió vakcinapolitikájára jellemző az önzés és a nacionalizmus.

Johnson szavaira reagálva a csütörtöki Politico és a brit Financial Times idéztek EU-tisztviselőket, akik emlékeztettek, hogy

Michel szerdai bejegyzése mindenekelőtt azt rótta fel Londonnak, hogy brit földön működő oltóanyag-gyártók eddig még egyetlen dózist sem adtak el az EU-országainak

(így még Írországnak sem).

Mindezek mellett bár tény, hogy Nagy-Britanniában nincs hatályban formális exporttilalom, cserébe viszont a brit gyártókkal kötött kormányzati szerződések elsőbbségi kötelezettséget írtak elő a brit felhasználók számára. A Financial Times ennek kapcsán idézett „brit tisztviselőket”, akik maguk is elismerték, hogy brit földről nem történt EU-országba eladás, amit ők is azzal magyaráztak, hogy a gyártókat köti a megrendelési szerződésben kikötött hazai ellátási elsőbbség kötelme.

Tekintve, hogy pillanatnyilag hasonló rendszer jellemző az amerikai gyártók működésére is, Peter Liese, az EP néppárti frakciójának egészségügyi kérdésekért felelős szóvivője a Politico szerint „tisztességtelen” gyakorlatnak nevezte, hogy az

EU a világ gazdagabb szereplői közül lényegében egyedül biztosít már ma is szállítmányokat a harmadik világ országainak,

mivel a „másik két nyugati gyártó jelenleg nem exportál”.

„Nem olthatjuk be a világot, amikor magunknak sincs elég” – tette hozzá.

Az Európai Bizottság szerdán tájékoztatta a tagállamok EU-nagyköveteit a március -ig történt európai uniós vakcina-eladásokról. E szerint 2021-ben eddig 9,1 millió adag oltóanyagot exportáltak EU-területről Nagy-Britanniába, 3,9 millió dózist Kanadába, további 3,1 milliót Mexikóba.

Az adatok nem tartalmazzák a COVAX-program keretében történt vakcina-szállítmányokat.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×