eur:
411.72
usd:
395.5
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Több dolgot akar megtudni a hosszú Covidról a WHO

Közös európai kutatás indulhat a jelenség feltérképezésére.

A világ egészségügyi hatóságainak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a koronavírus-fertőzés hosszú távú egészségügyi következményeire - mondta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai irodáját vezető Hans Kluge.

Egyelőre sok dolog tisztázatlan az úgynevezett hosszú Coviddal kapcsolatban. A WHO úgy tudja, hogy a fertőzöttek negyede egy hónappal a pozitív tesztet követően is rossz egészségi állapotban van, tízből egy fertőzött pedig még 12 héttel a fertőzést követően sem gyógyult fel teljesen. A "hosszú Covid" krónikus fáradtsággal, mellkasi fájdalommal, légzési nehézséggel, szívizomgyulladással, fejfájással, feledékenységgel, depresszióval, a szaglás elvesztésével, visszatérő lázzal, hasmenéssel és fülzúgással járhat.

Kluge

felszólította a politikusokat, hogy foglalkozzanak többet a "hosszú Coviddal" és annak kezelésével.

A WHO európai irodája arra kérte az európai intézményeket, hogy indítsanak közös kutatást a hosszú Covid feltérképezésére. Kluge emellett elmondta: gyűlést kezdeményez egy európai regionális stratégia kidolgozása érdekében.

Az Egészségügyi Világszervezet február elején egy virtuális konferencia keretében már foglalkozott a "hosszú Coviddal". Akkor a betegség definíciójának meghatározását és a kutatási módszerek harmonizálását tűzte ki célul.

Kluge rámutatott: a koronavírus továbbra is erősen terjed az 53 országot magában foglaló európai térségben, és két variánsa aggodalomra ad okot. Ugyanakkor megjegyezte: második hete egymillió alatt van az új fertőzöttek száma, és a vírus terjedési rátája is csökkenőben.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×