eur:
392.98
usd:
362.94
bux:
72132.83
2024. július 8. hétfő Ellák
Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke sajtótájékoztatót tart a római Quirinale elnöki palotában 2021. február 3-án, miután Sergio Mattarella olasz államfő felkérte őt egy szakértői kormány megalakításra. Olaszországban január közepén robbant ki a kormányválság, és a többség egyben tartására irányuló egyeztetések kudarcba fulladtak.
Nyitókép: MTI/AP/Alessandra Tarantino

Bizalmat kapott az új olasz kormányfő, pártszakadás lett belőle

Az Öt Csillag Mozgalom is az új római kormány része, ám 16 képviselője kiszállt, így jobboldali többség lesz a képviselőházban.

A szenátus után a képviselőházban is bizalmat kapott csütörtök este a Mario Draghi által alakított új olasz kormány, az Öt Csillag Mozgalom kettészakadásával azonban a parlamentben a jobboldali erők javára mozdult el a többség.

A 630 fős képviselőházban a Draghi alakította kormányt elsöprő többséggel támogatták, 535 szavazattal, 56 ellenében, öt tartózkodás mellett. A parlament mindkét házában megszerzett bizalommal a Draghi-kormány felhatalmazást kapott munkája megkezdésére.

Az eddig is a kormányerők közé tartozó Öt Csillag Mozgalom (M5S) frakciójának 16 tagja nem támogatta az Európai Központi Bank korábbi elnöke által vezetett új kormányt. Az új koalícióba belépett párt "disszidens" tagjait várhatóan kizárják. Ugyanez történt azzal a 15 szenátorral, aki a felsőházban utasította el Draghi kormányalakítását. A párt más tagjai hiányoztak a szavazásról.

Az M5S hivatalos politikájától eltérő képviselők és szenátorok önálló frakciót készülnek alakítani.

Ezzel az eddigi utolsó, 2018-as parlamenti választáson legtöbb mandátumot szerzett M5S szenátorainak és képviselőinek a száma, más kilépésekkel együtt, annyira lecsökkent, hogy elveszítette a balközép Demokrata Párttal (PD) együtt eddig birtokolt abszolút többségét. A Draghi-kormány megalakulása óta más M5S-tagok már a bizalmi szavazás előtt átültek a Matteo Salvini vezette Liga soraiba. Ezzel egy időben a Liga egyik tagja is nemmel szavazott, és átlépett az Olasz Testvérekbe (FdI).

Az M5S szakadásának első következményeként a párt kevesebb államtitkári széket kap az új kormányban.

Pár mandátumon múlik, hogy a Matteo Salvini vezette Liga és a jobbközép Hajrá Olaszország (FI) legyen a legnagyobb parlamenti koalíció.

Amennyiben az ellenzékbe vonult jobboldali Olasz Testvérekkel együtt szavaznak, akár meg is tudják akadályozni a Draghi-kormány intézkedéseit. Elemzők szerint jelentős parlamenti mozgás júliustól várható, amikor az új államfő jelölése miatt fél évig nem lehet majd feloszlatni a parlamentet, utána viszont választások következhetnek.

A Giorgia Meloni vezette FdI az egyetlen párt, amely egységesen vállalta az ellenzéki szerepet. Képviselőházi felszólalásában Meloni azt mondta, hogy az FdI nélkül "Olaszország az egyenpolitikájú Észak-Koreává változik".

Kijelentette, hogy Mario Draghit nem tartja európainak, csupán azon, az európai egyesült államokat hirdető ideológia képviselőjének, amely fel akarja számolni a nemzetállamok önállóságát. "Európainak lehet lenni a nemzeti szuverenitás fenntartásával is" - tette hozzá.

A mai Európa "politikailag törpe, óriásnak csak bürokráciájában és pénzügyi szigorában mutatkozik" - hangoztatta Meloni. Megjegyezte, ilyesmit ki sem lehet jelenteni, mivel a "liberális ortodoxia eretneknek kiált ki".

A képviselői felszólalásokra válaszolva Mario Draghi megerősítette, hogy az új koronavírus világjárványa elleni küzdelmet tartja kormánya elsőrendű feladatának, továbbá a kis- és középvállalkozások újraindulásának segítését, az olasz termékek védelmét. Kijelentette, nem engedik, hogy a szervezett bűnözés tegye rá a kezét a járvány okozta válság ellensúlyozására szolgáló gazdasági helyreállítási forrásokra. A börtönviszonyok javítását is ígérte a jelenlegi járványhelyzetben.

Elemzők rámutattak, hogy Draghi első és legnehezebb feladata a járványügyi korlátozásokat érintő döntés lesz: az olaszok tudni akarják, hogy az új miniszterelnök támogatja-e az ország újranyitását, vagy ismét szigorít az intézkedéseken.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 7. 20:59
×
×
×
×