Infostart.hu
eur:
364.79
usd:
311.89
bux:
134787.82
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) érkezik az EU-tagországok állam-, illetve kormányfõinek csúcstalálkozójára Brüsszelben 2026. március 19-én. A kormányfõ mellett Máté János, a Miniszterelnöki Programirodát vezetõ államtitkár (j).
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos

Orbán Viktor nem engedett, két ország sem írta alá az Ukrajnával kapcsolatos zárónyilatkozatot az EU-csúcson

A magyar és a szlovák vezető is fenntartotta „vétóját”, pedig számos ország győzködte őket ennek ellenkezőjéről másfél órán keresztül a brüsszeli uniós csúcstalálkozón.

Magyarország nem hajlandó támogatni az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitelt, amíg az olajszállítások újra nem indulnak a Barátság kőolajvezetéken, így patthelyzet alakult ki a brüsszelben zajló uniós csúcstalálkozón – írta az Euractiv, a Politico és az Eurológus is.

A vezetők hiába fokozták a nyomást, Magyarország mellett Szlovákia sem fogadta el a zárókövetkeztetést, így annak csak 25 aláírója lett csütörtökön.

Ausztria azzal érvelt, hogy „létfontosságú” betartani a megállapodást, Franciaország arra kérte Budapestet, hogy „tartsa be a szavát”, Belgium pedig hangsúlyozta, hogy mivel a hitelről decemberben „politikailag döntöttek”, a folyósítást „végre kell hajtani”. Svédország a magyar kormányzat elutasítását „elfogadhatatlannak” nevezte, míg Lettország hangsúlyozta, hogy „Ukrajnának valóban szüksége van a 90 milliárd euróra”, mivel Kijev várhatóan áprilisban kifogy a pénzből.

Andrej Babiš cseh miniszterelnök elhatárolódott: „Nem fogok Orbánról nyilatkozni” – mondta a Patrióták Európáért csoportbeli kollégájáról, mivel „ez az ő ügye, nem az enyém” – tudósított az Euractiv.

Diplomaták szerint Franciaország és Németország viszonylag visszafogott maradt, a kisebb tagállamokra hagyták a legerőteljesebb üzenetek megfogalmazását. António Costa, az Európai Tanács elnöke azt mondta Orbán Viktornak, hogy a hitelügylet blokkolása elfogadhatatlan.

Orbán Viktor mindezekre válaszul kifejtette: „a magyar álláspont nagyon egyszerű. Készek vagyunk támogatni Ukrajnát, amikor megkapjuk az olajat, amelyet ők blokkolnak.” Ezt később megerősítette egy rövid Facebook-videóban is.

Horvátország mindeközben visszautasította a Barátság-vezeték zavarai miatti aggodalmakat, ragaszkodva ahhoz, hogy már léteznek alternatív ellátási útvonalak, ilyen az Adria-vezeték is.

Az Euractiv emlékeztet: nehéz helyzetbe került ezzel az EU, és felmerült a kérdés, hogy a 25 vezető vajon megkerüli-e Magyarországot.

„Vannak alternatívák” – vélekedett korábban Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője, hozzátéve, hogy meg kell várni, mi lesz az EU-csúcson. Belga részről is elhangzott, hogy van egy B terv, de „nem hiszem, hogy okos dolog róla beszélni.”

Ezzel le is zárult a tanácskozás Ukrajnáról szóló része, a közel-keleti háború ügyével folytatódott az ebéd után a megbeszélés.

Címlapról ajánljuk

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Közzétette idei harmadik kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy kifejezetten bizonytalan környezetben kellett hoznia. A bejelentés értelmében nem változott a betéti ráta, maradt továbbra is 2 százalék. Bár a döntés maga nem okozott meglepetést, a bejelentést követő sajtótájékoztatón a befektetők kiemelt figyelemmel követik majd, hogy milyen hangnemben értékeli Christine Lagarde jegybankelnök az energiaválság gazdasági hatásait és a ma megjelent makroadatokat. Mivel az energiasokk növekedési és inflációs számszerű hatásai várhatóan csak a nyári hónapokban jelentkeznek majd, a mai sajtótájékoztató tétje a jegybanki narratíva és a 2022-es párhuzamok megalapozottsága lesz. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. április 30. 13:58
×
×