Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
Donald Trump amerikai elnök beszédet mond a Verst Logistics szállítmányozási cég telepén, a Kentucky állambeli Hebronban 2026. március 11-én. Trump a rendezvényen bejelentette: a Nemzetközi Energia Ügynökség beleegyezett abba, hogy összehangolja a különbözõ országok olajtartalékainak – mintegy 400 millió hordó kõolaj – felszabadítását az iráni konfliktus nyomán felszökött világpiaci olajárak stabilizálása érdekében.
Nyitókép: Julia Demaree Nikhinson

Donald Trump megszólalt a szárazföldi csapatok Iránba küldése ügyében

Donald Trump szerint az Egyesült Államok nem készül szárazföldi erőket küldeni Iránba – az amerikai elnök erről csütörtökön beszélt a Fehér Házban. Öt nyugat-európai ország és Japán besegít az Egyesült Államoknak a Hormuzi-szorosban.

Az elnök a japán miniszterelnökkel tartott találkozójának nyilvános részén újságírók kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy „sehova” sem készül csapatokat vezényelni, amit „egyébként megtehetne”.

Donald Trump arról is beszélt, hogy nem értett egyet az izraeli légicsapással a dél-iráni földgázmező ellen, amit közölt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel is. Hozzátette, hogy ugyan Izraellel mint szövetségessel összehangolják a lépéseket, de ilyen esetek előfordulhatnak, ugyanakkor több hasonló nem fog megtörténni.

Az amerikai elnök az iráni konfliktus világgazdasági hatásaival kapcsolatban kifejtette, hogy nem könnyen hozta meg a döntést a katonai művelet elindításáról, mert számított a piaci reakciókra, akkor is, ha azok alatta maradtak annak, amivel számolt.

„Gondoltam, hogy az olaj ára fel fog menni, és a gazdaság teljesítménye kicsit lemegy, de azt gondoltam, hogy sokkal rosszabb lesz, és most már hamarosan véget ér”

– fogalmazott Donald Trump, azt is hangoztatva, hogy az iráni rezsim ellen indított katonai beavatkozás lezárulta után a világ „sokkal biztonságosabb lesz”.

Az elnök a Hormuzi-szoros közlekedésének biztonságával kapcsolatban kifejtette, hogy azok a NATO-tagországok nem voltak hajlandóak segítséget nyújtani, amelyek energiaellátása a szállítási útvonalra épül. Megjegyezte, hogy az érintett államok most már „sokkal kedvesebbek lettek”, amit ugyanakkor megkésettnek nevezett.

Az elnök megerősítette, hogy adminisztrációja 200 milliárd dollár pótlólagos költségvetési forrást kér katonai célokra a kongresszustól, ami jórészt a hadianyagok pótlásához szükséges az iráni konfliktus lezárulta után. Az elnök „kicsi árnak” nevezte annak érdekében, hogy az amerikai katonai biztonság szintje fennmaradjon.

Egyben kritizálta elődjét, Joe Bident, aki Donald Trump szerint katonai eszközből „túl sokat adott Ukrajnának”, majd nem pótolta a hiányzó készleteket. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai védelmi ipar meghatározó szereplői több üzemet építenek, a kivitelezések már tartanak, aminek nyomán az amerikai fegyverek és hadianyagok gyártási kapacitásai nagy mértékben növekednek.

Az amerikai kormányzat húszmilliárd dollárt meghaladó értékű fegyverzet eladását tervezi jórészt a Perzsa-(Arab-)öböl menti arab szövetséges államoknak

– derül ki a külügyminisztérium kongresszusnak csütörtökön megküldött tájékoztatásából.

A jóváhagyásra a törvényhozásnak megküldött üzleti tranzakció keretében az Egyesült Arab Emírségek 8 milliárd dollár értékben légvédelmi rendszereket, drónokat, rakétákat és F-16-os vadászrepülőgépekben használatos hadianyagot vásárolna.

Kuvait ugyancsak 8 milliárd dollár értékben szerezne be rakétavédelmi berendezéseket és radarrendszereket, míg Jordánia kisebb értékű katonai vásárlást tervez az Egyesült Államoktól.

A washingtoni külügyminisztérium közlése szerint további 6 milliárd dollár értékű eladást is terveznek a három arab ország számára, amihez nem szükséges a kongresszus jóváhagyása, mert már elfogadott üzletek módosításáról van szó.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tisza-kormány:  Sonnevend Pál az új alkotmánybíró jelölt, kiderült, hogy és mikor válnak megismerhetővé a kórházi fertőzések

Tisza-kormány: Sonnevend Pál az új alkotmánybíró jelölt, kiderült, hogy és mikor válnak megismerhetővé a kórházi fertőzések

A Belügyminisztérium által indított átvilágítás eredményeként a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség felmondott egy nettó 1,5 milliárd forint értékű, a Lounge-cégcsoporttal kötött szerződést – közölte Pósfai Gábor belügyminiszter. A Tisza Párt frakciója Sonnevend Pált, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanárát jelöli alkotmánybírónak Hende Csaba megüresedett helyére, a parlament pedig már hétfőn megválaszthatja a testület új tagját. Kapitány István miniszter bejelentette, hogy az Eximbank után a tárcájához tartozó összes állami vállalat átvilágítása következik. Vitézy Dávid közlekedési miniszter a Volán fóti javítóközpontjában járt, ahol 290, alkatrészhiány miatt álló buszról és lejárt szerződésekről számolt be. Eközben Orbán Viktor hosszú idő után először ellenzéki pozícióból szólal fel Tusványoson: a Závecz Research friss mérése szerint a Fidesz 19, a Tisza Párt 74 százalékon áll a biztos szavazók körében. Cikkünk folyamatosan frissül a kormányzás szombati híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×