Állami támogatást kapnak a választási kampányhoz külön az egyéni jelöltek és külön az országos listát állító pártok, de szigorú feltételekkel. A részletekről Talabér Krisztián, a Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója beszélt az InfoRádióban. Mint mondta, kampányfinanszírozásra azok a pártok jogosultak, amelyek legalább 71 egyéni választókerületben tudnak egyéni jelöltet indítani, amelynek a feltétele pedig jelöltenként 500-500 aláírás összegyűjtése volt március 6-ig.

A politológus hozzátette: a kampányfinanszírozás alapvetően két tételből áll össze. Egyrészt az egyéni jelöltek, másrészt a választáson induló pártok is kapnak állami támogatást. A pártok három kategóriába sorolhatók. Külön meghatározott összeget kap az a párt, amely eléri a kötelező minimumot, vagyis 71 jelöltet tud állítani országosan, és szintén külön összeget az, amely 80 egyéni választókerületben méretteti meg magát. A maximális kampánytámogatásban azok a pártok részesülhetnek, amelyek mind a 106 egyéni választókerületben indítanak országgyűlési képviselőjelöltet.

Az egyéni jelöltek esetében szintén jár állami támogatás. Korábban azt határozták meg, hogy minden egyes jelölt egymillió forintot kap, de

ezt az összeget minden évben felülvizsgálják az áremelkedés üteméhez igazodva, így 2026-ban 1 724 000 forint lesz a támogatás.

Talabér Krisztián emlékeztetett: három olyan párt – Fidesz–KDNP, a Tisza Párt és a Mi Hazánk – van, amely mind a 106 egyéni választókörzetben tudott egyéni jelöltet indítani, ők jogosultak a maximális kampánytámogatásra. Ez azt jelenti, hogy ez a három párt az egyéni jelöltek után körülbelül 183 millió forintot, az országos listák után pedig 1 milliárd 30 millió forintot kap.

Ez összesen 1 milliárd 210 millió forintnak felel meg, ekkora összegből kampányolhatnak.

A Demokratikus Koalíció a jelenlegi állás szerint 105 körzetben indíthat jelöltet, vagyis nem érte el a maximális számot, ezért jelentősen kevesebb pénzre lesz jogosult a kampány alatt. Dobrev Klára pártjának 181 millió forint jár az egyéni jelöltek után és 858 millió forint az országos listájuk után, ami összesen 1 milliárd 40 millió forint. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelen állás szerint 79 egyéni körzetben indul, vagyis éppen csak lemaradt a 80 jelöltes határról, ami egy nagyobb ugrást jelentett volna a támogatásokban. Az MKKP így azonban csak 136 millió forintot kap az egyéni jelöltek kampányára, illetve további 686 millió forintot az országos listájuk után, így összesen 823 millió forintból kampányolhatnak.

A politológus úgy fogalmazott, „ez a szabályozás nagyon demokratikus”, ugyanis a magyar állam forrást biztosít minden versengő pártnak annak érdekében, hogy az üzeneteit el tudja juttatni a választókhoz. Kiemelte:

ezeket az összegeket csak olyan célokra lehet elkölteni, amelyek szorosan kapcsolódnak a kampányhoz, így például plakáthelyekre, kiadványokra.

Nagyon fontos, hogy minden pártnak el kell tudnia számolni a kiadásokkal, számlát kell kiállítani minden egyes tevékenységről a kampány ideje alatt. A választás jogerős eredménye után, 15 napon belül kell majd elszámolniuk.

A kamupártok ideje lejárt

A Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója elmondta: a magyar rendszerben komoly biztosítékot jelent a kamupártok kiszűrésére, hogy meghatároztak egy kötelező minimumot a pártok országos listájának, illetve jelöltjeinek az egyéni választókerületben annak érdekében, hogy ne kelljen visszafizetniük a kampánytámogatást.

Ez az egyéni jelöltek esetében azt jelenti, hogy az érvényes szavazatok legalább 2 százalékát el kell érniük, és akkor nem kötelezhetők a visszafizetésre még akkor sem, hogyha az adott jelölt nem nyer a körzetében.

Az országos listánál ez a határ egy százalék. Azok a pártok, amelyek legalább egyszázalékos eredményt érnek el a választáson, jogosulttá válnak a kampánytámogatással, akik viszont nem érik el az egy százalékot, nekik vissza kell fizetniük a támogatást.

Talabér Krisztián hangsúlyozta: minden pénzügyi forrásnak helye van, és a belső szabályozás alapján meghatározzák, ki felel az összegekért. Mint fogalmazott, „nem lehet úgy ügyeskedni állami forrásokkal a kampány során, hogy azt valakinek ne kelljen visszafizetnie a választási időszak végén”. Emlékeztetett, hogy a korábbi szabályozásban, még a 2018 előtti időszakban több választáson is több tucat párt szerepelt a szavazólapokon, 2022-ben azonban komoly szigorítás lépett életbe ezen a téren is. Az előző országgyűlési választáson már csak hat politikai formáció volt versenyben, 2026. április 12-én pedig öt párt országos listája közül lehet majd választani.

A politológus szerint sikerrel járt a magyar kormány azon törekvése, hogy megtisztítja a hazai politikai rendszert azoktól a „költségvetési pártoktól, amelyek kizárólag a kampánytámogatás miatt indulnak el egy-egy választáson”. Mint mondta, a szabályok szigorítását követően egyértelműen csökkent ezeknek a pártoknak a száma. „Sokkal biztonságosabb a magyar rendszer a korábbi évtizedekhez képest. Szinte nincs is jelen az a jelenség, hogy valaki kizárólag a kampánytámogatások jogtalan felhasználása miatt indul el egy választáson” – jegyezte meg a Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója.