Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
A Barátság II. kőolajvezetéknek a Mol Dunai Finomítójába belépő vezetéke a főelzáró csappal, előtérben emléktábla Százhalombattán 2013. július 25-én. A Dunai Finomító a Mol-csoport legnagyobb, Magyarország egyetlen kőolaj-feldolgozó létesítménye.
Nyitókép: A Barátság II. kőolajvezetéknek a Mol Dunai Finomítójába belépő vezetéke a főelzáró csappal, előtérben emléktábla Százhalombattán 2013. július 25-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

EU-s szakértők érkeztek a Barátság vezeték miatt Ukrajnába

Hamarosan kiderülhet, mikor indulhat meg az olajszállítmány a Barátság kőolajvezetéken keresztül, miután az Európai Unió által küldött szakértők megérkeztek Ukrajnába, hogy megvizsgálják a január 27-e óta nem működő vezetéket.

Megérkeztek Ukrajnába az Európai Unió által küldött szakemberek, akiket az EU azután küldött, hogy a héten az Európai Bizottság, az Európai Tanács, valamint Ukrajna megegyezett arról, hogy uniós forrásból és európai technikai segítséggel állítják helyre a január 27-e óta nem működő olajvezetéket – számol be róla ukrán források alapján a Reuters.

Az Index emlékeztet, hogy az Európai Unió még korábban felajánlotta, hogy egy missziót küld a vezeték ellenőrzésére, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sokáig azzal utasított el, hogy az orosz csapások miatt az nem biztonságos, és zsarolásnak minősítette azt, hogy a Barátság kőolajvezeték helyreállítására köteleznék. Ez az álláspontja azonban a héten megváltozott, amikor elfogadta az EU ajánlatát.

A Naftogaz ukrán cég vezérigazgatója, Szerhij Koresztkij még szerdán este közölt egy fotót közösségi oldalán, hogy egy asztalnál ül több meg nem nevezett személlyel, akik a leírása szerint az európai technikai munkacsoport tagjai.

Koretsky szerint a csoport segíteni fog a Naftogaznak és leányvállalatának, az Uktransznaftának a csővezeték helyreállításában a legmagasabb európai mérnöki és biztonsági szabványoknak megfelelően, valamint a további terrortámadások megelőzésében is.

Azt nem tudni, hogy az uniós szakértők magát a vezetéket is megvizsgálják-e, illetve azt a brodi szivattyúállomást, aminek meghibásodása miatt az ukránok szerint technikailag nem megvalósítható a kőolajvezeték üzemeltetése.

A Barátság kőolajvezetéket múlt héten a magyar kormány delegációja is szerette volna megvizsgálni, ugyanakkor Kijev szerint a diplomáciai szokásokat megsértve azt a magyar kormány nem egyeztette le az ukrán kormánnyal előre, ezért nem is fogadták a Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes által vezetett delegációt.

Címlapról ajánljuk
Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Az olajországok ismét lefékezték az ENSZ klímatárgyalásait – eről beszélt az Inforádióban Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója, senior klímapolitikai tanácsadója. A júniusban Bonnban rendezett egyeztetéseken több kulcsfontosságú kérdésben sem született megállapodás, miközben figyelemre méltó geopolitikai változásként látszik, hogy Kína egyre inkább a nemzetközi klímaegyüttműködés fenntartása mellett lép fel.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×