Infostart.hu
eur:
377.77
usd:
319.55
bux:
130030.34
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Angela Merkel német kancellár sajtóértekezlete az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülése után, 2020. október 15-én.
Nyitókép: Angela Merkel német kancellár sajtóértekezlete az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülése után, 2020. október 15-én. MTI/EPA/AFP pool/Kenzo Tribouillard

Angela Merkel: az eddigieknél pusztítóbb járvánnyal fenyeget a brit vírusmutáció

Hat-nyolcszor fertőzőbb ez a változat és nem lehet eltüntetni – szólított fel közös EU-s védekezésre a német kancellár.

Újabb, és az eddigieknél sokkal pusztítóbb járványhullámmal fenyeget az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) B.1.1.7 jelzésű, "brit" változata Németországban – mondta Angela Merkel német kancellár Berlinben.

A kancellár rendkívüli nemzetközi sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az először Nagy-Britanniában azonosított mutáció már megjelent Németországban,

"nem lehet eltüntetni", ezért csak védekezni lehet ellene.

Mint mondta, minden eszközzel lassítani kell az eddigieknél hatszor-nyolcszor fertőzőképesebb vírusváltozat terjedését. Ezért hosszabbították és szigorították meg a járványügyi korlátozásokat, amelyek az új fertőzések és az intenzív kórházi kezelésre szoruló fertőzöttek számának csökkenése alapján igen eredményesek.

A legfontosabb feladat felgyorsítani a fertőzésszám csökkenését, hogy az új mutáció minél kevésbé tudjon szétterjedni – mondta Angela Merkel, aláhúzva, a B.1.1.7 súlyos veszélyt és új helyzetet jelent a világjárványban.

Van még ugyan némi idő megakadályozni, hogy a "brit" vírusváltozat legyen a meghatározó a különböző mutációk sorában, de nem szabad késlekedni, és az egész EU-ban egységesen kell védekezni.

Ez lesz a csütörtöki rendkívüli EU-csúcs egyik fő témája – ismertette a német kancellár, kiemelve, hogy a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanácsban első alkalommal tárgyalnak a SARS-CoV-2 mutációiról, és a cél egyelőre a konzultáció, nem a döntéshozatal.

Az EU-s társországokban kifejtett járványügyi erőfeszítésekkel kapcsolatban arról is szólt, hogy Németország közvetlen szomszédságában szinte mindenütt hasonló, és igen szigorú korlátozások érvényesek, az viszont biztos, hogy

a nem EU-tag Svájccal külön tárgyalni kell majd, és a leginkább Angliában terjedő B.1.1.7 miatt továbbra is erősen korlátozni kell az EU és a közösségből kivált Egyesült Királyság közötti személyforgalmat.

Hozzátette: amennyiben bármely szomszédos vagy más közeli ország vonatkozásában nagyon széttartó a védekezés – például minden üzlet nyitva tart, miközben Németországban minden zárva van – legvégső esetben akár a határok lezárására is szükség lehet. Kiemelte, hogy jó együttműködésre, a védekezés összehangolására számít, de így sem lehet kizárni a határigazgatási szigorítások lehetőségét.

A kancellár egyebek között az oltási kampányról is szólt, kiemelve: kormányának az a célja, hogy Németországban az idén véget érjen a járvány, ezért arra törekednek, hogy legkésőbb nyár végéig a bő 83 milliós lakosság minden tagjának felkínálhassák az oltás lehetőségét.

Ezzel összefüggésben elmondta, hogy

Németország támogatást biztosít Oroszországnak a SARS-CoV-2 ellen Oroszországban kifejlesztett Szputnyik V oltás EU-s engedélyeztetéséhez.

Mint mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a témában folytatott megbeszélésén kiemelte, hogy a világjárvány közepette a "pillanatnyilag nagy politikai nézeteltérések" mellett is van lehetőség a humanitárius együttműködésre.

A német kormány így a vakcinákért felelős szövetségi szakhatóság, a Paul Ehrlich intézet révén kész támogatást nyújtani ahhoz, hogy az orosz fél megszerezze az EU gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét a Szputnyik V EU-s forgalmazására.

"Ha az EMA engedélyezi ezt az oltóanyagot, akkor a közös gyártásról vagy a vakcina használatáról is beszélhetünk" – mondta Angela Merkel, rámutatva, hogy Oroszország a napokban az EMA-hoz fordult a Szputnyik V engedélyeztetési eljárásának megindítása ügyében.

Németországban a Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) csütörtöki adatai szerint az utóbbi 24 órában 20 398 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem ötezerrel kevesebb az egy héttel korábbi 25 164-nél.

A SARS-CoV-2 okozta betegséggel (Covid-19) összefüggésben 1013 halálesetet regisztráltak. Ez ugyancsak jelentős csökkenés az egy héttel korábbi 1244-hez viszonyítva.

Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 088 400 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t, a járvány halálos áldozatainak száma pedig 49 783-ra emelkedett.

A Covid-19 miatt intenzív ellátásra szorulók száma az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) csütörtöki összesítése szerint egy nap alatt 49-cel, 4787-re csökkent. Gépi lélegeztetésre 57 százalék, 2725 beteg szorul. A DIVI kimutatása szerint országszerte 27 071 intenzív ellátási ágyat üzemeltetnek, ezek közül 4235 ágy szabad.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Századvég: Európában nőtt az atomenergia támogatottsága

Századvég: Európában nőtt az atomenergia támogatottsága

Nőtt Európában az atomenergia támogatottsága és csökkent a technológia elutasítóinak aránya – ez derült ki a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 27 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatásból. Az InfoRádió Hortay Olivért, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának igazgatóját kérdezte.

Surján Orsolya: odaveszett az óvatosságunk, még mindig itt van a pandémiás fáradtság

Nagyon sok áltudományos hír terjed az oltásokkal kapcsolatban. Nem az elbizonytalanodó emberekre, szülőkre kell haragudni, ebben a világban nagyon tudnak hatni az érzelmeinkre bizonyos történetekkel – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Surján Orsolya országos tisztifőorvos. Hozzátette: a pandémiás fáradtság még mindig jelen van az emberekben, és árt az influenza elleni küzdelemnek is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Merényletet követtek el a hírhedt orosz kémfőnök ellen, masszív támadás sújtotta Oroszországot – Háborús híreink pénteken

Merényletet követtek el a hírhedt orosz kémfőnök ellen, masszív támadás sújtotta Oroszországot – Háborús híreink pénteken

Ismeretlen támadó több lövést adott le Vlagyimir Alekszejev altábornagyra, az orosz katonai hírszerzés vezetőjének első helyettesére Moszkvában péntek reggel. Alekszejevet vádolják a 2016-os amerikai választásokba való beavatkozás, illetve a Szergej Szkripal elleni merénylet megtervezésével is, de a Jevgenyij Prigozsin-féle Wagner-lázadás idején is fontos szerepet játszott. Abu Dzabiban csütörtökön véget ért az orosz, ukrán és amerikai részvétellel tartott béketárgyalások második köre. Áttörő eredményt most sem sikerült elérni, de megállapodtak 314 hadifogoly cseréjében, illetve a megbeszélések folytatásában. Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója szerint péntekre virradóra az ukránok több rakétával támadták a régió központját, Belgorod városát, ahol súlyos károk keletkeztek. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×