Ultimátumot intézett Giuseppe Conte olasz miniszterelnökhöz a négypárti koalíció legkisebb tagját – az Italia Viva nevű formációt – vezető Matteo Renzi (korábbi baloldali kormányfő). Ha követelései nem teljesülnek, ma-holnap kisebbségbe kerülhet az olasz parlamentben a Conte-kormány, előrevetítve akár egy előrehozott választás lehetőségét. Ez utóbbi kapcsán felmérések két szélsőjobboldali és EU-ellenes párt, a Matteo Salvini-féle Liga és az újonnan alakult Olasz Testvériség elsőségét sem zárják ki.

A Conte-kormány 16 hónapja van hatalmon, a miniszterelnök népszerűsége pedig 2020 év első felében még a zenitjén volt. A járvány terjedésével azonban a kedvező megítélés is megfordult: Európában eddig Itália vezeti 75 ezer áldozattal a járványban elhalálozottak statisztikáját.

Ezen az sem tudott számottevően javítani, hogy az olasz miniszterelnök rekordnagyságú részt tudott kialkudni országa számára a leendő európai uniós helyreállítási alapból. (Az olasz hányad a teljes 750 milliárdos – részben ingyenes támogatásból, részint könnyített feltételű hitelből álló – támogatás 28 százalékát eléri majd, azaz Rómában 209 milliárd eurónyi rendkívüli forrásra számíthatnak a járvány okozta károk kompenzálására.)

Voltaképpen a kormányválság is az újrakezdési alap pénze miatt robbant ki.

Renzi – aki korábban a baloldali Demokratikus Párt vezetőjeként volt az ország miniszterelnöke, e pártból vált ki utóbb az Italia Viva – nehezményezte a szerinte nem elegendő konzultációt a majdani felhasználási prioritásokról, és a célul kitűzött költési arányok módosítását követeli. Renzi egyúttal hiteleket venne fel az Európai Stabilizációs Mechanizmusból is, hogy „további forrásokkal támogassák a szegényeket” – jelentette a brüsszeli Politico, ami végkép szembe megy a további eladósodást kerülni akaró hivatalos olasz kormányzati politikával.

A volt miniszterelnöknek ezen felül is vannak követelései, így mindenekelőtt megszüntetné azt a hatáskörmegosztást, amely szerint az olasz biztonsági szolgálat kormányzati felügyelete Conte mandátuma alatt közvetlenül a miniszterelnök alá került.

Elemzők Renzi támadása mögött valójában személyes politikai ambíciókat vélelmeznek

– az Italia Viva a jelenlegi felmérések szerint alig 3 százalékos támogatással bír –, úgymond ezzel próbálja magát „középre navigálni”, és általában növelni a belpolitikai súlyát. Az Italia Viva amúgy két miniszterrel van jelen Conte kormányában, és szakértők arra számítanak, hogy a leendő EU-alap kormányzati vitájában ezek nemcsak ellenvéleményt fognak nyilvánítani, hanem le is mondanak tisztükről, kivonva a politikai formáció parlamenti támogatását Conte mögül.

A mindebből következő valószínű olasz kormányválság persze sem a temérdek hasonló válságot megélt olasz belpolitikában, sem az európai uniós közéletben nem lenne szokatlan, de jelenlegi időzítése szakértők szerint felettébb szerencsétlen volna. A belpolitikában a még mindig erőteljesen tomboló járvány közepette választásokat tartani sokak szerint felelőtlenség lenne, a járvány miatt megrendült európai uniós gazdasági helyzetben pedig kifejezetten aggasztó fejleménynek minősülne.

A Politico ennek kapcsán idézett névtelenséget kérő EU-forrásokat, akik szerint a hatalmas államadósság (135 százalék), a rosszul teljesítő hitelek tetemes aránya vagy a törékeny belpolitikai helyzet miatt Olaszország már eddig is folyamatosan uniós megfigyelés tárgya volt, még ha uniós részről kerülték is a hivatalos megnyilatkozást az ügyben. Ha azonban

az uniós újrakezdési alap legnagyobb tagállami szeletének észszerű felhasználását kormányválságok tennék kezelhetetlenné, az végkép borús üzenetet közvetítene

– tette hozzá az idézett uniós illetékes. Különösen, hogy egy esetleges választás könnyen a Salvini-nevével fémjelzett EU-szkeptikus politika visszatértét is eredményezheti Rómában.

Szakértők amúgy arra számítanak, ha Renziék kiválnak a Conte-kormányból, akkor a miniszterelnök előbb megkísérli majd hiányukat más koalíciós partnerrel pótolni, majd ha ez nem megy, akkor Sergio Mattarella olasz elnök tiszte lehet más miniszterelnököt találni, vagy feloszlatni a parlamentet. Az utóbbira Mattarellának augusztus elejéig van csak módja, mert elnöki megbízatása jövő februárban lejár, az olasz alkotmány értelmében mandátuma utolsó hat hónapjában az államfő már nem rendelkezhet a parlament sorsa felett.

Mind több olyan véleményt is látni, amelyik azt valószínűsíti, hogy a járványra való tekintettel Mattarella válságkezelő egység- vagy szakértői kormány alakítására adhat az olasz belpolitikában eddig kevésbé szereplő személynek megbízást, aminek kapcsán a leggyakrabban emlegetett lehetséges jelöltként

Mario Draghi,

az Európai Központi Bank (azt megelőzően olasz központi bank) korábbi elnöke jön szóba.