Infostart.hu
eur:
352.27
usd:
308.21
bux:
139495.62
2026. június 22. hétfő Paulina
Európai uniós és brit zászló a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) ellenző tüntetésen az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben 2020. január 30-án. Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács a nap folyamán írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást. A brit EU-tagság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor ér véget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Brexitvergődés: mitől olyan nehéz?

A mintegy 700 oldalas leendő EU-brit kilépési megállapodás véglegesítése attól olyan nehéz, hogy a maradék nyitott ügyeknél nem mérhető dolgok cseréjéről, hanem elvek védelméről van szó.

Szakértők szerint már csak órákon múlik, hogy eldőljön: minden formális megállapodás nélkül lép-e ki Nagy-Britannia az Európai Unióból, vagy az utolsó percben mégiscsak születhet valami. A kedden is Londonban tárgyaló Michel Barnier európai uniós brexit-ügyi főtárgyaló eredetileg estig adott határidőt, ameddig szerinte még érdemes folytatni az egyeztetést.

Az EU-brit kilépési tárgyalás sohasem ment könnyen, és közismert módon többször végképp megfenekleni látszott a „kemény brexitet” támogató konzervatív pártbéli csoportot képviselő Johnson-kormány hatalomra kerülésével. Ennek ellenére számtalan területen születtek végül – egyelőre ideiglenesnek minősülő – részmegállapodások, miként a leendő kilépési egyezmény szövegéből is több száz oldal tekinthető akár késznek is. De mert az ilyen természetű ügyeknél az „addig semmiről nincs (érvényes) megállapodás, amíg nincs mindenről egyezség” elv érvényesül, ezért ezek a részeredmények is csak viszonylagosak.

Bennfentesek szerint a végső egyezség azért késik, mert az anyagi, technikai természetű problémák többségének a lezárása után olyan alapvető ügyek maradtak az asztalon, amelyeket nem lehet kilóra vagy fillérre elosztani egymás között, mivel

ezek túlnyomórészt elvi alapvetéseket fejeznek ki – amiket általában nem lehet aprópénzre váltani.

Sajtójelentések szerint maga Barnier is elismerte ezt, midőn Londonba indulása előtt úgy fogalmazott európai parlamenti képviselőkkel találkozva, hogy a végső alku visszatért a brexit alapkérdéséhez: a brit állami/nemzeti szuverenitás maximalizálásának az igényéhez. Márpedig az ismert legfontosabb nyitott kérdés – az egyenlő piaci szabályozási környezet valamilyen formájú garantálása – végső soron szuverenitási ügy.

Boris Johnson és hátországa annak idején azért állt a brit kilépés élére, mert alapcélnak minősítették minden formális, jogi, szervezeti, intézményi kapcsolat megszüntetését az Európai Unióval. Ha most a végjátékban belemennének abba, hogy garanciákat vállalnak, hogy a brit piaci szabályozás nem fog az európai uniós szabályok alá menni – versenyelőnyhöz juttatva ezzel a brit üzleti szereplőket -, akkor

voltaképpen kötelezettséget vállalnának, hogy a brit piacszabályozást az európai uniós rendhez fogják mérni.

Amivel – saját mércéjük szerint – pont a legfontosabb törekvést, az EU-tól független önrendelkezést ásnák alá.

Másfelől viszont, saját koordinátarendszerében hasonlóan megkerülhetetlen elvek vezetik az EU álláspontját is. Ez sem új, lévén uniós részről kezdettől fogva hangoztatták, hogy semmilyen formában nem lehet alku tárgya az EU-s belső piac szabályozási egységének a megőrzése, (nem lehet kivétel, nem lehet ideiglenes valami). Ezért nem lehet szó a januártól immár EU-köteléken kívülre kerülő brit üzleti szereplők akadálytalan beengedéséről sem e piacra úgy, hogy azok esetleg radikálisan eltérő szabályozási feltételek szerint működhetnek. És mivel az ilyen fajsúlyú ügyekben a tárgyalófelek ígéretekkel általában nem érik be,

szerződéses garanciákat szeretnének kapni rá.

A két törekvés látszólag kizárja egymást. Szakértők arra számítanak, hogy innovatív tárgyalási technikával az utolsó pillanatban valahogy mégiscsak találhatnak kibúvót a kölcsönös csapdahelyzetből, minimum azon az alapon, hogy a megállapodásra a legtöbb számítás szerint mindkét félnek szüksége volna. Ha nem politikai vagy presztízs-okokból, akkor a koronavírus gazdasági pusztítása nyomán megrendült teherbíróképesség miatt.

A brit sajtó ennek fényében tippelget immár hetek óta, hogy végül egy felülvizsgálati jegyzőkönyv kínálhat menekülőpályát arra, hogy bármit is rögzítsenek most, s azt a kevésbé előnyösen kikerülő fél még mindig tekintheti majd úgy, mint ami csak ideiglenes és csak a következő felülvizsgálatig érvényes. Cserébe nem kell lemondania egy megállapodás lehetséges gazdasági előnyeiről.

Szakértők szerint egy ilyen verziót a Munkáspárt is támogatna, kérdéses viszont, hogy a Boris Johnsont eddig támogató "kemény brexites" konzervatív mag el tudná-e fogadni. Mert ha nem, akkor az dönt majd, hogy Johnson mit választ majd: a megállapodást, vagy a miniszterelnökséget.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: az új köztársasági elnök megbízatása akár ideiglenes is lehet

Magyar Péter: az új köztársasági elnök megbízatása akár ideiglenes is lehet

Az új köztársasági elnöknek azzal a tudattal kell vállalnia a megbízatását, hogy az jó eséllyel akár ideiglenes is lehet – jelentette ki a miniszterelnök egy hétfő esti interjúban. Magyar Péter azt is bejelentette, hogy a héten kihelyezett kormányülést tart a Tisza-kormány Budapesten kívül.

Horváth Péter: ötödiktől felfelé lehetne összevonni osztályokat

Egyre kevesebb diák van, ezért területekre, régiókra, településekre lebontva meg kell vizsgálni, hogyan lehetne optimálisabban megoldani a gyermekek elhelyezését – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy egy-egy összevonást csak komoly előkészítéssel érdemes elkezdeni, figyelembe véve a speciális, hátrányos helyzetű diákok igényeit.
inforadio
ARÉNA
2026.06.23. kedd, 18:00
Apáti Ferenc
a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke
Lőttek Putyin és Trump alkujának, Moszkva Európát fenyegeti – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Lőttek Putyin és Trump alkujának, Moszkva Európát fenyegeti – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Moszkva győzni akar, saját céljainak megvalósítását, és nem várja az ukrajnai rendezésről Anchorage-ban aláírt megállapodások teljesülését - jelentette ki Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában. Német és francia törvényhozók az eddiginél jóval határozottabb fellépést sürgetnek az orosz árnyékflotta ellen. A képviselők szigorúbb ellenőrzéseket és az olajszankciókat kijátszó tankerek feltartóztatását követelik, miközben Moszkva már olyan ellenintézkedésekkel fenyegetőzik, mint a katonai kíséret biztosítása vagy akár a hajók aláaknázása - írja az RBC Ukraine. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×