Infostart.hu
eur:
360.02
usd:
309.65
bux:
131804.65
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Európai uniós és brit zászló a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) ellenző tüntetésen az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben 2020. január 30-án. Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács a nap folyamán írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást. A brit EU-tagság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor ér véget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Brexitvergődés: mitől olyan nehéz?

A mintegy 700 oldalas leendő EU-brit kilépési megállapodás véglegesítése attól olyan nehéz, hogy a maradék nyitott ügyeknél nem mérhető dolgok cseréjéről, hanem elvek védelméről van szó.

Szakértők szerint már csak órákon múlik, hogy eldőljön: minden formális megállapodás nélkül lép-e ki Nagy-Britannia az Európai Unióból, vagy az utolsó percben mégiscsak születhet valami. A kedden is Londonban tárgyaló Michel Barnier európai uniós brexit-ügyi főtárgyaló eredetileg estig adott határidőt, ameddig szerinte még érdemes folytatni az egyeztetést.

Az EU-brit kilépési tárgyalás sohasem ment könnyen, és közismert módon többször végképp megfenekleni látszott a „kemény brexitet” támogató konzervatív pártbéli csoportot képviselő Johnson-kormány hatalomra kerülésével. Ennek ellenére számtalan területen születtek végül – egyelőre ideiglenesnek minősülő – részmegállapodások, miként a leendő kilépési egyezmény szövegéből is több száz oldal tekinthető akár késznek is. De mert az ilyen természetű ügyeknél az „addig semmiről nincs (érvényes) megállapodás, amíg nincs mindenről egyezség” elv érvényesül, ezért ezek a részeredmények is csak viszonylagosak.

Bennfentesek szerint a végső egyezség azért késik, mert az anyagi, technikai természetű problémák többségének a lezárása után olyan alapvető ügyek maradtak az asztalon, amelyeket nem lehet kilóra vagy fillérre elosztani egymás között, mivel

ezek túlnyomórészt elvi alapvetéseket fejeznek ki – amiket általában nem lehet aprópénzre váltani.

Sajtójelentések szerint maga Barnier is elismerte ezt, midőn Londonba indulása előtt úgy fogalmazott európai parlamenti képviselőkkel találkozva, hogy a végső alku visszatért a brexit alapkérdéséhez: a brit állami/nemzeti szuverenitás maximalizálásának az igényéhez. Márpedig az ismert legfontosabb nyitott kérdés – az egyenlő piaci szabályozási környezet valamilyen formájú garantálása – végső soron szuverenitási ügy.

Boris Johnson és hátországa annak idején azért állt a brit kilépés élére, mert alapcélnak minősítették minden formális, jogi, szervezeti, intézményi kapcsolat megszüntetését az Európai Unióval. Ha most a végjátékban belemennének abba, hogy garanciákat vállalnak, hogy a brit piaci szabályozás nem fog az európai uniós szabályok alá menni – versenyelőnyhöz juttatva ezzel a brit üzleti szereplőket -, akkor

voltaképpen kötelezettséget vállalnának, hogy a brit piacszabályozást az európai uniós rendhez fogják mérni.

Amivel – saját mércéjük szerint – pont a legfontosabb törekvést, az EU-tól független önrendelkezést ásnák alá.

Másfelől viszont, saját koordinátarendszerében hasonlóan megkerülhetetlen elvek vezetik az EU álláspontját is. Ez sem új, lévén uniós részről kezdettől fogva hangoztatták, hogy semmilyen formában nem lehet alku tárgya az EU-s belső piac szabályozási egységének a megőrzése, (nem lehet kivétel, nem lehet ideiglenes valami). Ezért nem lehet szó a januártól immár EU-köteléken kívülre kerülő brit üzleti szereplők akadálytalan beengedéséről sem e piacra úgy, hogy azok esetleg radikálisan eltérő szabályozási feltételek szerint működhetnek. És mivel az ilyen fajsúlyú ügyekben a tárgyalófelek ígéretekkel általában nem érik be,

szerződéses garanciákat szeretnének kapni rá.

A két törekvés látszólag kizárja egymást. Szakértők arra számítanak, hogy innovatív tárgyalási technikával az utolsó pillanatban valahogy mégiscsak találhatnak kibúvót a kölcsönös csapdahelyzetből, minimum azon az alapon, hogy a megállapodásra a legtöbb számítás szerint mindkét félnek szüksége volna. Ha nem politikai vagy presztízs-okokból, akkor a koronavírus gazdasági pusztítása nyomán megrendült teherbíróképesség miatt.

A brit sajtó ennek fényében tippelget immár hetek óta, hogy végül egy felülvizsgálati jegyzőkönyv kínálhat menekülőpályát arra, hogy bármit is rögzítsenek most, s azt a kevésbé előnyösen kikerülő fél még mindig tekintheti majd úgy, mint ami csak ideiglenes és csak a következő felülvizsgálatig érvényes. Cserébe nem kell lemondania egy megállapodás lehetséges gazdasági előnyeiről.

Szakértők szerint egy ilyen verziót a Munkáspárt is támogatna, kérdéses viszont, hogy a Boris Johnsont eddig támogató "kemény brexites" konzervatív mag el tudná-e fogadni. Mert ha nem, akkor az dönt majd, hogy Johnson mit választ majd: a megállapodást, vagy a miniszterelnökséget.

Címlapról ajánljuk
Gyorsul a Föld felmelegedése – itt az új ENSZ-jelentés

Gyorsul a Föld felmelegedése – itt az új ENSZ-jelentés

Szinte minden fontos éghajlati mutató kedvezőtlen irányba mozdult – derül ki az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legújabb éghajlati jelentéséből. Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza kiemelte, hogy a globális felmelegedés szinte teljes egészében emberi eredetű, ráadásul soha nem látott ütemben nő a Föld energiatöbblete.

Magyar Péter: a kormány felbontja a Krausz Ferenc alapítványával kötött 261 milliárd forintos szerződést

Magyar Péter miniszterelnök üzent a Facebookon, visszakérik az eddig már kifizetett 22 milliárd forintot is a Nobel-díjas tudós alapítványától. A Tisza-kormány felülvizsgálja a több ezer milliárd forint közpénzhez jutott „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (kekva) teljes rendszerét.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Itt van Zelenszkij válaszcsapása a példátlan orosz támadássorozatra, gyásznap Kijevben – Háborús híreink percről percre pénteken

Itt van Zelenszkij válaszcsapása a példátlan orosz támadássorozatra, gyásznap Kijevben – Háborús híreink percről percre pénteken

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország tegnap és tegnapelőtt 1567 drónt és 56 különféle rakétát lőtt ki ukrán célpontok ellen. Az ukrán légvédelem az elmondása alapján a drónok 94%-át és a rakéták 73%-át fogta el. Vitalij Klicsko kijevi polgármester gyásznappá nyilvánította május 15-ét, a főváros elleni nagyszabású orosz támadásban elhunytak emlékére. A május 13-ról 14-re virradó éjszaka történt orosz támadás halálos áldozatainak száma közben 24-re emelkedett, három gyermek is életét vesztette az ukrán fővárosban. További 47 személy megsérült. Zelenszkij tegnap arra utasította az ukrán katonai tisztviselőket, hogy terjesszenek elé lehetséges válaszlépéseket a nagyszabású orosz csapásokra. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter bejelentette, az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kezdeményezte az ukrán civilek Oroszország általi tömeges megölése miatt. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×