eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő beteg és ápoló a párizsi Tenon Kórházban 2020. október 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien De Rosa

Nagy a keszekuszaság a koronavírus miatt Franciaországban

Emmanuel Macron francia államfő szerdán ismét összehívta a védelmi tanács ülését, hogy esetleges újabb szigorításokat vitassanak meg a koronavírus-járvány megfékezésére.

Jóllehet a múlt pénteken kihirdetett lakhelyelhagyási tilalom hatásai leghamarabb csak a jövő hét második felében érezhetők, a járványmutatók továbbra is fokozódó romlása miatt a kormányzatnak az esetleges további szigorításokról szóló elképzelései heves belpolitikai vitát váltottak ki az elmúlt napokban a sorozatos, elő nem készített bejelentések miatt.

Gabriel Attal kormányszóvivő kedd délelőtt azt közölte, hogy az általános karanténon túl Párizsban a kormány órákon belül visszaállítja az este 9 órakor kezdődő kijárási korlátozást, mert esténként még mindig túl sokan vannak az utcákon. Ezt azonban néhány órával később Jean Castex kormányfő cáfolta. Lapértesülések szerint azonban a javaslat továbbra is a kormány asztalán van.

Eközben a kormányzati többségen belül is vita kezdődött arról, hogy az élelmiszerboltokon kívül milyen üzletek tarthatnak nyitva, illetve milyen árucikkek árusíthatók. A zárlatról szóló kormányrendeltben ugyanis az szerepel, hogy a nem létszükségleti igényeket kielégítő kereskedelmi egységeknek be kell zárniuk. Jóllehet a kormány jelezte, hogy ez minden nem élelmiszert árusító üzletre vonatkozik,

több tucat város polgármestere fittyet hányva a kormányzati és regionális döntésekre helyi rendeletekben engedélyezte a kiskereskedelmi boltok (ruha, cipő, könyv, kozmetika) újranyitását

a munkahelyek megőrzése érdekében.

A zavaros döntéshozatali folyamat szerdára virradóra a nemzetgyűlésben is folytatódott, ahol az ellenzéknek sikerült december közepéig korlátoznia az egészségügyi rendkívüli helyzetet, jóllehet a kormány törvénytervezetében a február közepi határidő szerepelt.

A törvény elengedhetetlen ahhoz, hogy a kormány hatályban tudja tartani a kijárási korlátozásokat és a karantént. A szavazáskor azonban nem volt elég kormánypárti képviselő a teremben, és annak ellenére a kevésbé szigorú ellenzéki javaslatot szavazta meg a nemzetgyűlés, hogy az alsóházban a kormánypártnak abszolút többsége van.

A tavaszi karanténhoz képest a mostani lezárásban jelentős különbség, hogy ezúttal a munka nem állt le: aki nem tud távmunkát végezni, bejárhat a munkahelyére, az iskolák sem zártak be, és az idősotthonok és a kórházi betegek is látogathatók, valamint a parkokban és a tengerpartokon is engedélyezett a levegőzés.

A járványügyi mutatók közül leginkább a súlyos betegek száma ad okot aggodalomra,

már 4 ezret közelíti. Kedden este 3869-en feküdtek intenzív ágyakon, amelyek számát országosan a kormány 6400-ra növelte a korábbi 5800-ról. Az elhunytak száma is napról napra nő: kedden 426-an hunytak el kórházakban, s ehhez hozzáadandó az elmúlt négy napban idősotthonokban meghaltak száma, ami 428 volt. Ezzel 38 289-ra emelkedett a Covid-19 fertőzésben elhunytak száma.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×