Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Zárva tartó  üzletek a francia főváros Montmarte negyedében 2020. november 5-én, a koronavírus-járvány második hullámának erősödése miatt elrendelt korlátozások idején. Franciaországban 38 674-ra emelkedett a Covid-19 fertőzésben elhunytak száma.
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Franciaországban romlik a helyzet, de talán elmarad a második hullám az elsőtől

Csaknem egy héttel a koronavírus-járvány megfékezésére a tavaszinál kevésbé szigorú általános karantén kihirdetése után a lakhelyelhagyási tilalom hatásai még nem érezhetők Franciaországban. Az elmúlt 24 órában több mint 58 ezer új estet tártak fel, és ezzel megdőlt a napi rekord, az elhunytak száma pedig 363-mal 39 037-re emelkedett.

Kórházba szerda óta több mint 3 ezer fertőzött került, közülük 447 beteget intenzív osztályra szállítottak – közölte Jérome Salomon járványügyi igazgató.

Olivier Véran egészségügyi miniszter a sajtótájékoztatón elmondta: a járványügyi korlátozások egyik célja, hogy a kórházak ne csak koronavírusos betegeket lássanak el, és az ellátórendszer teljes egészében működőképes maradjon.

Jelenleg 4 ezer súlyos állapotban lévő fertőzöttet kezelnek a kórházakban, de rajtuk kívül más betegségekkel küzdő 3 ezer súlyos beteget is ellátnak, így az intenzív ágyak 85 százaléka foglalt.

"Ha nem lett volna lezárás, november közepére 9 ezer koronavírusos lenne az intenzív osztályokon" - emlékeztetett a miniszter a párizsi Pasteur Intézet becslésére.

"Ha a karantént betartjuk, 6 ezren lesznek, és ez esetben a második hullám nem lesz olyan súlyos, mint az első" – tette hozzá.

"Ha viszont nem tartjuk be eléggé a karantént, több mint 7800 beteggel november közepére betelhetnek az intenzív ágyak.

Ebben az esetben a második hullám súlyosabb és hosszabb lesz, mint az első volt" - hívta fel a figyelmet.

Elmondta, hogy a kórházak egy részében elhalasztották a nem sürgős beavatkozásokat, és eddig 61 beteget szállítottak át az ország középső részéből, Lyon környékéről a járvány által kevésbé sújtott nyugati országrész kórházaiba, és még további kétszáz áthelyezést terveznek az egészségügyi hatóságok.

A párizsi prefektúra rendeletben megtiltotta az éttermeknek este 10 óra és reggel 6 óra között a házhoz szállítást, illetve az üzleteknek az alkohol árusítást, miután a rendőrség azt tapasztalta, hogy a nyitva tartó kereskedelmi egységek közelében csoportosulnak esténként az emberek.

A tavaszi karanténhoz képest a mostani lezárásban jelentős különbség, hogy ezúttal a munka nem állt le:

aki nem tud távmunkát végezni, bejárhat a munkahelyére, az iskolák sem zártak be, az üzletek közül viszont kizárólag az élelmiszerboltok tarthatnak nyitva és azon éttermek, amelyek vállalnak házhozszállítást.

A pedagógus szakszervezetek kedden "egészségügyi sztrájkra" szólítottak fel, miután szerintük az oktatási intézményekben nem kielégítők az óvintézkedések. Közleményükben hangsúlyozták, hogy a megfelelő egészségügyi feltételek elengedhetetlenek a közoktatás fenntartásához.

"Fontos az iskolák nyitva tartása, egy újabb bezárás tragikus iskolai és szociális következményekkel járna" – hangsúlyozták, kiscsoportos oktatást, a menza átszervezését, valamint a tantermek gyakoribb fertőtlenítését követelve.

A kormány bejelentette, hogy átvállalja a független könyvesboltokban megrendelt kötetek szállítási költségét a karantén idejére, hogy az internetes könyveladást támogassa. A cél az, hogy a franciák továbbra is a helyi kisebb könyvesboltokból, ne pedig a nagy nemzetközi internetes szolgáltatóktól rendeljenek kulturális termékeket.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Még mindig kevés apa megy GYED-re vagy GYES-re – Mi a baj a hazai rendszerrel?

Még mindig kevés apa megy GYED-re vagy GYES-re – Mi a baj a hazai rendszerrel?

Amikor családpolitikai intézkedésekről beszélünk, gyakran az anyáknak és/vagy a gyermekeknek nyújtott támogatásokra, juttatásokra gondolunk. Szerencsére manapság már egyre több szó esik az apák szerepéről is, azonban még mindig nincsenek kellően támogatva a gyermekükről gondoskodó férfiak. A témával kapcsolatban számos tanulmány áll rendelkezésre, melyek egytől egyik megerősítik, hogy mind a gyermek, mind pedig a szülők szempontjából nagyon előnyös, ha az édesapa aktívan kiveszi a részét a gondozási feladatokból. De mi a helyzet Magyarországon? Azt biztosan kijelenthetjük, hogy hazánkban nagy igény mutatkozik az ún. bevonódó apaságra, ugyanakkor mégis azt látjuk, hogy leggyakrabban a nők maradnak otthon GYED-en vagy GYES-en, illetve a gyermekgondozás és a háztartási feladatok később is nagyrészt rájuk hárulnak. Felmerül tehát a kérdés: mi akadályozza az apák részvételét és mi lehet a megoldás?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×