eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő nő halad el egy múzeum előtt Santiagóban 2020. május 25-én. Chilében növekszik az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma, és 43 ember veszítette életét az előző napon.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Alberto Valdes

A chileiek a Pinochet-diktatúra alkotmánya lecserélése mellett voksoltak

A népszavazáson közel 80 százalékos volt a támogatottsága annak, hogy új alaptörvénye legyen az országnak. Ez véget vethet a több mint harminc emberéletet követelő tüntetéssorozatnak.

A chilei szavazók túlnyomó többsége a Pinochet-diktatúra idején bevezetett alkotmány megváltoztatása mellett tette le a voksát a vasárnap tartott népszavazáson.

A választási bizottság a szavazóhelyiségek 90,78 százalékában leadott voksok összesítése után közölte, hogy a résztvevők 78,24 százaléka az új alkotmány bevezetésére szavazott, és 21,76 százalékuk ellene.

Chilében vasárnap tartottak népszavazást arról, hogy megváltoztassák-e az ország alaptörvényét, amelyet eredeti formájában még Augusto Pinochet diktatúrája idején vezettek be.

A kormánykoalíció és az ellenzéki pártok egy évvel ezelőtt állapodtak meg arról egy hónapig tartó véres zavargásokat követően, hogy az emberek népszavazáson döntsenek: megváltoztassák-e a régi alkotmányt, amely sokak szerint a társadalmi igazságosság gátja az országban. Eredetileg áprilisra tervezték a referendumot, de akkor a koronavírus-járvány miatt elhalasztották. A tiltakozások ugyan márciusban a koronavírus-járvány miatt megszakadtak, de augusztusban újrakezdődtek. Tavaly november óta

több mint 30 ember halt meg a tüntetéseken, és több ezren megsebesültek.

A vasárnapi népszavazáson a 14 millió szavazásra jogosult chileinek arra kellett felelnie, akarja-e, hogy megváltoztassák az alkotmányt, és kit bízzanak meg ezzel a feladattal: egy teljes egészében erre a célra választott alkotmányozó gyűlést vagy pedig egy felerészt választott állampolgárokból, felerészt pedig jelenlegi törvényhozókból álló alkotmányozó gyűlést.

Elemzők szerint Chilében azért lenne szükség új alkotmányra, hogy az ország végleg szakítani tudjon a Pinochet-diktatúra korszakával, amely alatt legalább háromezer embert meggyilkoltak, további ezreket pedig bebörtönöztek és megkínoztak. Az alkotmánymódosítással sokak szerint le lehetne zárni a dél-amerikai ország történelmének ezt a sötét fejezetét. A reform ellenzői, főként konzervatív oldalról viszont azzal érveltek, hogy az alkotmány átírása veszélybe sodorná azt a berendezkedést, amely évtizedeken keresztül relatív stabilitást és gyors gazdasági növekedést biztosított Chilében.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
Sürgősen összehívták az uniós külügyminisztereket, nagy pofon készül Európa számára – Híreink az orosz–ukrán háborúról vasárnap

Sürgősen összehívták az uniós külügyminisztereket, nagy pofon készül Európa számára – Híreink az orosz–ukrán háborúról vasárnap

Akár már február végén sor kerülhet Donald Trump és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozójára Szaúd-Arábiában. Két magasrangú amerikai tisztviselő állítólag már úton is van a közel-keleti országba. Nagyon úgy néz ki, hogy Washington és Moszkva kihagyja Európát az Ukrajnáról szóló béketárgyalásokból. A Münchenben tartózkodó EU-s külügyminiszterek vasárnap reggel rendkívüli ülésre jöttek össze, a jövő héten pedig rendkívüli uniós csúcs jöhet Párizsban, amelyre a brit kormányfőt is várják. Az ukrán kormányzat Münchenben megerősítette, hogy Magyarország blokkolja Ukrajna uniós csatalkozási folyamatát. Hírfolyamunk folyamatosan frissül az ukrajnai háború és a müncheni biztonsági konferencia híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. február 16. 16:48
×
×
×
×