Az eredmény nem okozott meglepetést, miután a szenátus az V. köztársaság 1958-as kezdete óta - a 2011 és 2014 közötti rövid időszakot leszámítva - mindig jobboldalú többségű volt.
A parlamenti felsőház 348 tagjának mintegy felét választották újra hat évre, vagyis 172 szenátort 1449 jelölt közül.
A szenátus a területi közösségek képviseletét biztosítja, tagjait közvetett és bonyolult módon választja egy elektori testület, amely mintegy 162 ezer önkormányzati képviselőből áll. Közülük 87 ezren szavaztak vasárnap.
Miután a júniusi önkormányzati választáson egyértelművé vált, hogy Emmanuel Macron államfő pártjának nem sikerült beágyazódnia az elmúlt években, a Köztársaság lendületben nem fűzött nagy reményeket a választáshoz. Ugyanakkor a többségében korábban a szocialisták színeiben politizáló szenátorokból álló 23 fős frakcióját meg tudta őrizni, s két jobboldali kormánytagot, Sébastien Lecornu tengerentúli területekért felelős államtitkárt és Jean-Baptiste Lemoyne turisztikai államtitkárt is a kormánypárt színeiben választották meg szenátornak.
A második legnagyobb frakciót továbbra is a szocialisták fogják adni a szenátusban (71 fő), miközben az önkormányzati választásokon előretörő Zöldek a felsőházban is növelni tudták létszámukat, így önálló frakciót tudnak alakítani, amihez legalább tíz szenátorra van szükség. A Zöldeknek már korábban is volt önálló csoportjuk a felsőházban, de a három évvel ezelőtti részleges választások után megszűnt az önálló csoport.
A kommunistákkal együtt, "a három baloldali frakció számítani fog" - jelentette ki Patrick Kanner, a szocialisták frakciójának vezetője.
A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülésnek sikerült az egyetlen szenátori helyét megőriznie, és most először egy korzikai autonómiapárti politikus, Paul Toussaint Parigi is bekerült a felsőházba.
Az újjáalakult szenátus csütörtökön választja meg az elnökét, aki várhatóan továbbra is a jobbközép Köztársaságiaktól érkező Gérard Larcher lesz.