eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre

Kötelezettségszegési eljárással fenyegeti Németországot az Európai Bizottság

Kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Bizottság a német kormány ellen egy alkotmánybírósági ítélet miatt, amely szembeszegül az Európai Unió Bíróságával - jelezték a brüsszeli bizottság vezetői a német sajtóban vasárnap ismertetett állásfoglalásaikban.

A német alkotmánybíróság a napokban kihirdetett ítéletben önkényesnek és szakmailag vállalhatatlannak nevezte az Európai Unió Bíróságának az Európai Központi Bank (EKB) egy 2015-ben indított kötvényvásárlási programját uniós jogi szempontból kifogástalannak minősítő határozatát, és kimondta, hogy Németország csak akkor vehet részt továbbra is a kötvényvásárlások finanszírozásában, ha az EKB három hónapon belül igazolja, hogy a program nem jár aránytalan gazdaságpolitikai és államháztartási hatásokkal.

Ez azonban így nem helyes, mert uniós jogi ügyekben "az utolsó szót mindig Luxembourgban mondják ki" - mondta az Európai Unió Bíróságának székhelyére utalva Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke

egy lapinterjúban.

Az Európai Unióban a közösségi jog elsőbbsége érvényesül, ami azt is jelenti, hogy az uniós bíróság döntései valamennyi nemzeti bíróságra kötelezőek - tette hozzá az európai értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lapban közölt interjúban.

Megjegyezte: Lengyelországban bírálják, mondván, hogy az uniós jog elsőbbségének elvére mindig csak Lengyelországgal kapcsolatban mutat rá, pedig a német alkotmánybíróság döntésével összefüggésben is "ugyanolyan egyértelműséggel" teszi ezt. "Az elv minden tagországra vonatkozik" - mondta Vera Jourová.

A FAS az alkotmánybírósági ítéletről szóló összeállításában kiemelte, hogy a cseh politikus az interjúban közvetve kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg a német kormányt arra az esetre, ha nem az uniós bíróság, hanem a nemzeti szintű bíróság döntését követi.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba, legalábbis az Európai Parlament egy zöldpárti német képviselőjének, Sven Giegoldnak írt levelében, amelyet a címzett nyilvánosságra hozott. A bizottsági elnök ugyancsak kiemelte, hogy uniós jogi ügyekben "mindig az Európai Unió Bírósága mondja ki az utolsó szót".

"Nagyon komolyan veszem az ügyet" - írta Ursula von der Leyen, aki a címzett szerint rekordgyorsasággal, két óránál is rövidebb idő alatt válaszolt kérdéseire. A bizottsági elnök ismertette, hogy részletesen elemzik a több mint száz oldalas alkotmánybírósági ítéletet, majd az elemzés alapján mérlegelik a következő lépéseket, egyebek mellett a kötelezettségszegési eljárás elindítását.

Az Európai Bizottsággal szemben

a lengyel kormány üdvözölte a német alkotmánybíróság ítéletét. A karlsruhei testület döntése "az Európai Unió történetének egyik legfontosabb ítélete"

- mondta Mateusz Morawiecki kormányfő a FAS-nak.

Az ítélet első alkalommal mondja ki világosan, hogy az Európai Unió Bíróságának nincs korlátlan hatásköre. Az Európai Unió működéséről szóló szerződéseket a tagállamok kötötték meg, és ők döntenek arról, hogy meddig tart a közös intézmények hatásköre. A határok kiterjesztésére irányuló kísérletek "önkényesek és veszélyeztetik a jogállamiságot" - mondta a lengyel miniszterelnök.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×