Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.68
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Kötelezettségszegési eljárással fenyegeti Németországot az Európai Bizottság

Kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Bizottság a német kormány ellen egy alkotmánybírósági ítélet miatt, amely szembeszegül az Európai Unió Bíróságával - jelezték a brüsszeli bizottság vezetői a német sajtóban vasárnap ismertetett állásfoglalásaikban.

A német alkotmánybíróság a napokban kihirdetett ítéletben önkényesnek és szakmailag vállalhatatlannak nevezte az Európai Unió Bíróságának az Európai Központi Bank (EKB) egy 2015-ben indított kötvényvásárlási programját uniós jogi szempontból kifogástalannak minősítő határozatát, és kimondta, hogy Németország csak akkor vehet részt továbbra is a kötvényvásárlások finanszírozásában, ha az EKB három hónapon belül igazolja, hogy a program nem jár aránytalan gazdaságpolitikai és államháztartási hatásokkal.

Ez azonban így nem helyes, mert uniós jogi ügyekben "az utolsó szót mindig Luxembourgban mondják ki" - mondta az Európai Unió Bíróságának székhelyére utalva Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke

egy lapinterjúban.

Az Európai Unióban a közösségi jog elsőbbsége érvényesül, ami azt is jelenti, hogy az uniós bíróság döntései valamennyi nemzeti bíróságra kötelezőek - tette hozzá az európai értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lapban közölt interjúban.

Megjegyezte: Lengyelországban bírálják, mondván, hogy az uniós jog elsőbbségének elvére mindig csak Lengyelországgal kapcsolatban mutat rá, pedig a német alkotmánybíróság döntésével összefüggésben is "ugyanolyan egyértelműséggel" teszi ezt. "Az elv minden tagországra vonatkozik" - mondta Vera Jourová.

A FAS az alkotmánybírósági ítéletről szóló összeállításában kiemelte, hogy a cseh politikus az interjúban közvetve kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg a német kormányt arra az esetre, ha nem az uniós bíróság, hanem a nemzeti szintű bíróság döntését követi.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba, legalábbis az Európai Parlament egy zöldpárti német képviselőjének, Sven Giegoldnak írt levelében, amelyet a címzett nyilvánosságra hozott. A bizottsági elnök ugyancsak kiemelte, hogy uniós jogi ügyekben "mindig az Európai Unió Bírósága mondja ki az utolsó szót".

"Nagyon komolyan veszem az ügyet" - írta Ursula von der Leyen, aki a címzett szerint rekordgyorsasággal, két óránál is rövidebb idő alatt válaszolt kérdéseire. A bizottsági elnök ismertette, hogy részletesen elemzik a több mint száz oldalas alkotmánybírósági ítéletet, majd az elemzés alapján mérlegelik a következő lépéseket, egyebek mellett a kötelezettségszegési eljárás elindítását.

Az Európai Bizottsággal szemben

a lengyel kormány üdvözölte a német alkotmánybíróság ítéletét. A karlsruhei testület döntése "az Európai Unió történetének egyik legfontosabb ítélete"

- mondta Mateusz Morawiecki kormányfő a FAS-nak.

Az ítélet első alkalommal mondja ki világosan, hogy az Európai Unió Bíróságának nincs korlátlan hatásköre. Az Európai Unió működéséről szóló szerződéseket a tagállamok kötötték meg, és ők döntenek arról, hogy meddig tart a közös intézmények hatásköre. A határok kiterjesztésére irányuló kísérletek "önkényesek és veszélyeztetik a jogállamiságot" - mondta a lengyel miniszterelnök.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×