eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
A bővítési és szomszédságpolitikai uniós biztosnak jelölt Várhelyi Olivér az Európai Parlament (EP) külügyi szakbizottságának meghallgatásán Brüsszelben 2019. november 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Francisco Seco

Várhelyi Olivér: a német ítélet nem előzmények nélküli, ám az üzenete példátlan

Kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Bizottság a német kormány ellen egy alkotmánybírósági ítélet miatt, amely szembeszegül az Európai Unió Bíróságával – jelezték állásfoglalásaikban a brüsszeli bizottság vezetői. A német alkotmánybírósági döntés azonban nem előzmények nélküli, hívta fel a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa.

Várhelyi Olivér nagyon kritikusnak nevezte a német alkotmánybíróság döntését, azonban emlékeztetett, nem előzmény nélküliek, hiszen volt olyanra is már példa, hogy az említett testület a német parlament szerepét is megerősítette a kormányéval szemben az uniós politikában. Ugyanakkor a döntésben rejlő határozott üzenetek, mint mondjuk, hogy Németország területén az Európai Unió Bíróságának egy meghatározott ítélete nem végrehajtható,

példa nélkülinek tekinthetők

– tette hozzá a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztos az InfoRádió Aréna című műsorában.

Várhelyi Olivér elmondása szerint a kérdést az uniós biztosok múlt heti kollégiumi ülésén is tárgyalták a résztvevők, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig egy világos és egyértelmű közleményt adott ki, miszerint

az uniós jog értelmezésének privilégiuma végső soron az Európai Unió Bíróságát illeti meg, és ennyiben még akár az alkotmánybíróságok is kötelesek ezt tudomásul venni és követni.

Ugyanakkor várható még egy mélyrehatóbb vita is erről, amely végett a jövő hét folyamán elkészülhet egy részletesebb elemzés, ami alapján kialakítható lesz egy alaposabb álláspont a kérdésben – tette hozzá a biztos. Úgy vélte, Ursula von der Leyen egyértelűen fogalmazott, amikor közölte, egyetlen lehetőséget sem lehet kizárni, magyarán kötelezettségszegési, vagy más eljárások is szóba jöhetnek a német kormánnyal szemen.

Arra vonatkozóan viszont nem kívánt jóslásokba bocsátkozni, hogy vajon ezek után más nemzeti alkotmánybíróságok könnyebben fognak-e hasonló álláspontra helyezkedni. Várhelyi Olivér szerint elég egyértelmű a jogi helyzet, ugyanakkor kiemelte: a mostani ügy egy rendkívül érzékeny pont, hiszen nemcsak arról van szó, hogy egy alkotmánybíróság hozott egy határozatot, hanem arról, hogy érintett az eurózónás válságkezelés egy rendkívül fontos intézkedése.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×