A kedd reggeli adatok szerint Németországban 103 300-an szenvednek a koronavírus okozta betegségben, amelyek következtében eddig 1810-en haltak meg. Az esetek száma a nők és a férfiak között fele-fele arányban oszlik meg, noha kezdetben a férfiak nagyobb számban betegedtek meg. A korosztályokat illetően a megbetegedések eltolódtak az idősek felé, a betegek átlagéletkora ma már 80 év, a halottaké 70 év felett van. A legfiatalabb elhunyt 28 éves volt, de neki egyéb megbetegedései is voltak.

Az osztrák kormány döntése után, hogy lassan beindítják a gazdaságot, és a boltok egy része április 14. után kinyithat, a német politika egyelőre úgy döntött, hogy a korlátozó intézkedések április 19-ig érvényben maradnak, csak azután tárgyalják meg a járvány alakulását és döntenek a korlátozások esetleges fokozatos enyhítéséről.

Angela Merkel kancellár elmondta, hogy a szakemberek ajánlásának megfelelően megvárják, hogy a megbetegedések számának megduplázódása elérje a 14 napot – ez jelenleg 10 nap –, és csak azután döntenek, hogy mivel kezdik a gazdaság újraélesztését.

Az osztrák minta szerinti szájmaszkviselési kötelezettség bevezetését a középületekben, boltokban és a tömegközlekedésen Németországban egyelőre nem tervezik, mert

még nincs is elegendő maszk a piacon.

Ezek hazai gyártását hamarosan több vállalat is elkezdi, miután a kormány garanciákat adott azok megvásárlására. Mivel a maszkokat gyártó gépek nagy része világszerte Németországból származik, azok beszerzése nem lesz gond.

Az alkotmányos szabadságjogok szigorú korlátozása és a gazdaságnak okozott óriási károk a német politikában is

egyre több ellenállásba ütköznek,

a szövetségi államrend és a tartományok közötti illetékességi megosztás több esetben ellentétbe kerül. Így a Horst Seehofer belügyminiszter által minden Németországba beutazó számára bevezetni szándékozott 14 napos kötelezö karantén ellen pont az az Armin Laschet tiltakozott hevesen, aki a CDU következő kancellárjelöltje szeretne lenni, de most Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökeként a belga és a holland határon nem akar ilyen korlátozást, mert az évtizedek óta a határokon átívelő szoros gazdasági és társadalmi összefonódás következtében az embereket ott már nemigen lehetne szétválasztani.

A járvány következtében fenyegető recesszió minden országban éreztetni fogja a hatását, Európában elsősorban a déli, nagy államháztartási hiánnyal és súlyos adóságokkal küszködő országoknak fog ez rengeteg problémát okozni. A Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában a párizsi székhelyű OECD vezetője, Angel Gurría pont ezért szólította fel a német politikát, hogy adja fel az úgynevezett eurókötvények elleni fenntartásait. De erre sem a németek, sem az osztrákok, sem a hollandok nem hajlandók, ők a inkább az euróövezeti országok már létező ESM-mentőernyőjét hajlandók kibővíteni, de nem akarják az adósságok közös teherviselését magukra vállalni. Ebből is látható, hogy a vírus erősen meghúzta a globalizáció, az európai közösség és mantraszerűen ismételt nemzetközi szolidaritás nyilvánvaló határait.

Krízishelyzetben a nemzetállamok újra előtérbe kerülnek, mert csak az országhatárokon lehet egy nemzetet megvédeni, csak a saját közigazgatási területén belül lehet a saját lakosság védelmére szükséges intézkedéseket meghozni és azokat betartatni. A politikai szolidaritásnak ott a vége, ahol az a saját választók bőrét vinné vásárra.

Ez az új, a vírus okozta felismerés át fogja rajzolni a nemzetközi együttműködések jövőjét, nem csak Európában.

A Die Welt arról írt: az EY tanácsadó vállalat márciusban 2900 nemzetközi cég vezetői között végzett közvéleménykutatást, és a megkérdezett vállalatok több mint fele már elkezdte átgondolni a beszállítói hálózatát, hogy ne függjenek annyira Kínától. Ez nem csak a gyógyszeralapanyagokra és védöfelszerelésekre érvényes, hanem az ipari termelés majdnem mindegyik ágazatára és az autóiparra is. A globalizáció visszafordítása a fogyasztók számára hamarosan magasabb árakat, de esetleg több munkahelyet is eredményezhet. Ez a visszarendeződés az alacsonyabb bérszínvonalú közép-kelet-európai országoknak jó esélyt jelenthet a foglalkoztatottság biztosítására.

A krízis meggyorsítja a digitalizációt is. Az OECD országok már egy ideje tárgyalnak az internetgazdaság óriásainak, az Amazonnak, a Google-nak és társaiknak megadóztatásáról. Angel Gurría főtitkár júniusra várja az első eredményeket, amelyek a vírus tépázta államháztartásoknak új bevételeket eredményezhetnek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!