eur:
411.22
usd:
392.53
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Szakértő: "nem látszik" a vége az ukrán-orosz összetűzésnek

Ismét súlyosbodott a helyzet a Donyec-medencében: a szakadár erők támadását követően tűzharc alakult ki Luhanszk megyében, egy ukrán katona meghalt, négy megsebesült. Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő szerint egyelőre nem egyértelmű, most "ki kezdte", ám hangsúlyozta, a szakadárok orosz támogatás nélkül nem tartanának ki.

Április 14-én immár hatodik éve lesz, hogy kirobbant a legújabb ukrajnai konfliktus. A világ erre úgy reagált, hogy elindította az úgynevezett minszki folyamatot, ahol a normandiai négyek javaslatai alapján megpróbálják összebékíteni Kijevet és az úgynevezett szakadár megyéket, mindezidáig sikertelenül.

A rendezésben sok-sok év után az elmúlt évben volt először tapasztalható pozitív folyamat.

"Az elnökválasztás és az újabb parlamenti választás utánelőször történt teljes

fogolycsere, ami azt a reményt keltette, hogy talán-talán elindulunk a rendezés irányába.

Erre jött most, ismételten az éles szembenállás, mégpedig azokon a területeken, ahol megpróbálkozott a kijevi kormány az úgynevezett csapatszétvonással, eltávolítva egymástól a szemben álló feleket" - írta le a folyamatot az InfoRádió megkeresésére Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő.

Ám a kiürített területre benyomultak a szakadárok, rendkívül súlyos kiéleződést okozva. Vlagyimir Putyin pénteken rá is telefonált Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, az után érdeklődve, hogy ugye betartják a minszki tűzszüneti egyezményt.

"Oroszország azt mondja, hogy neki nincs közvetlen köze a konfliktushoz, azt belső ellentétnek tekinti. Ukrajna viszont úgy aposztrofálja a helyzetet, hogy Oroszország lép fel agresszorként, tehát

saját területén Ukrajna Oroszországgal harcol"

- vázolta az álláspontokat a szakértő, hozzátéve, az ukrán vélemény szerint a szakadárok nem is harcolnának, ha nem állna mögöttük Oroszország.

Fedinec Csilla összességében úgy látja, a civilizált világ általánosságban Oroszország provokációjának tartja a háborút.

"A mostani konkrét esetről nehéz mit mondani, a keleti megyék területét úgyanúgy, mint a Krím-félszigetet de facto Oroszország területeként kezelik, csak de iure tartozik Ukrajnához" - tette hozzá.

Hogy mi lehet a vége? A szakértő szerint "nem látszik".

Az biztos, hogy a nemzetközi válságkezelés egyelőre feleslegesnek tűnik, de az is, hogy a keleti megyékben választásokra van szükség, ennek kapcsán viszont szintén vita van: az orosz fél azt szeretné, ha fegyveres felügyelet mellett tartanák meg ezt, az ukrán pedig azt, hogy akkor legyen választás, ha nincs fegyveres konfliktus.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×