Infostart.hu
eur:
377.84
usd:
319.6
bux:
129472.33
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Angela Merkel német kancellár, a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) korábbi elnöke (k) küldöttek között a párt kétnapos lipcsei kongresszusa második napi ülésének egyik szavazásán 2019. november 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Angela Merkel nem engedi, hogy tovább találgassanak a jövőjéről

A hamarosan távozó kancellár semmilyen formában nem vesz részt pártja, a CDU következő elnökének kiválasztásában.

Angela Merkel szerdán Berlinben egy más ügyben - Sanna Marin finn miniszterelnökkel folytatott megbeszéléséről - tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva felidézte: amikor 2018 októberében bejelentette, hogy 18 év után nem pályázza meg többé a CDU elnöki tisztségét, azt is elmondta, hogy továbbra is rendelkezésre áll a kormányfői feladatok ellátására, de nem vesz részt annak eldöntésében, hogy ki legyen a párt új elnöke, valamint a CDU és bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje a következő választáson.

Ehhez az elhatározáshoz most is tartja magát - mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy "történelmi tapasztalatai" alapján

az a legjobb megoldás, ha a távozó pártvezetők távol tarják magukat az utód kiválasztásától.

Ez azonban "nem jelenti azt, hogy nem is beszélgetek a lehetséges jelöltekkel" - mondta a kancellár.

A CDU 2018 decemberében tartott kongresszusán Annegret Kramp-Karrenbauert választották meg pártelnöknek, aki a napokban - alig több mint egy év után - közölte, hogy távozik a tisztségből, amint kiválasztották utódját. Pártvezetői karrierje a CDU/CSU-tól jobbra álló, Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párthoz fűződő viszony körüli viták miatt ér véget.

Ezzel összefüggésben Angela Merkel a szerdai tájékoztatón a jobboldali populistaként jellemzett pártokkal más európai országokban folytatott kormányzati együttműködéssel kapcsolatos újságírói kérdésre kijelentette, hogy

a CDU/CSU nem működik együtt az AfD-vel,

más országok gyakorlatát pedig nem kívánja értékelni, mert minden országnak önállóan kell eldöntenie az ilyen ügyeket.

A CDU elnöki tisztségére egyelőre egy politikus jelentkezett nyilvánosan, Norbert Röttgen, a szövetségi parlament (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke. Annegret Kramp-Karrenbauerrel szerdán Berlinben folytatott megbeszélése után újságíróknak elmondta, szerinte az lenne a legjobb megoldás, ha kikérnék a tagság véleményét.

Az elnöki tisztség betöltése nem csupán személyi ügy, hanem a párt jövőjét meghatározó tartalmi kérdés, amelyet nyíltan, és "nem zárt ajtók mögött" kell eldönteni - nyilatkozott Norbert Röttgen, bírálva lehetséges elnökjelöltként számon tartott párttársait, akik eddig nem tájékoztatták szándékaikról a nagyközönséget vagy mintegy 400 ezer CDU-tagot, és sajtójelentések szerint a nyilvánosság kizárásával folytatnak egyeztetéseket, előkészítve egy lehetséges megállapodást a pártelnöki és kancellárjelölti, illetve egyéb vezetői feladatok elosztásáról.

Norbert Röttgen mellett ketten jelentették be hivatalosan a CDU központjának, hogy megpályázzák az elnöki tisztséget. Nevüket nem hozták nyilvánosságra.

A lehetséges elnökjelöltek és kancellárjelölt-aspiránsok közé

  • Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnököt,
  • Friedrich Merz volt Bundestag-beli frakcióvezetőt és
  • Jens Spahn szövetségi egészségügyi minisztert sorolja a német sajtó.

Nem ismert, hogy bármelyikük bejelentkezett volna hivatalosan az elnöki tisztségre.

Annegret Kramp-Karrenbauer valamennyi hivatalos és lehetséges elnökjelölttel konzultál a következő napokban, és az elnökség február 24-i ülésén ismerteti elképzeléseit a párt következő vezetőjének kiválasztásáról.

Címlapról ajánljuk
Rosonczy-Kovács Mihály: hiába a zavargások, régen volt Olaszországban ilyen erős kormánykoalíció

Rosonczy-Kovács Mihály: hiába a zavargások, régen volt Olaszországban ilyen erős kormánykoalíció

Nyugat-európai mintává kezd válni, hogy a zavargásokat a baloldal támogatásával anarchisták szervezik, gyakran migrációs hátterű tömegek bevonásával. A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy az elmúlt időszak zavargásai, köztük a múlt hétvégi, erőszakba torkollt torinói demonstrációk sem veszélyeztetik az olasz kormány stabilitását.

Vietnám újabb amerikai inváziótól tart, és titkos védelmi terven dolgozik

Több mint fél évszázaddal a vietnami háború lezárása után a hanoi katonai vezetés továbbra is mély bizalmatlansággal tekint az Egyesült Államokra. Egy 2024-ben készült, most kiszivárgott katonai terv arra épül, hogy „Washington ürügyet kereshet egy újabb agresszió elindítására” – miközben hivatalosan, a két ország arról beszél, hogy soha nem volt ilyen jó köztük a partnerség.
inforadio
ARÉNA
2026.02.06. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
nagy esés után kisebb fordulat a tőzsdéken

nagy esés után kisebb fordulat a tőzsdéken

Világszerte kockázatkerülő üzemmódba kapcsoltak a befektetők, az elmúlt órákban nagy esés volt a részvény-, nyersanyag- és kriptopiacokon is. Sok esetben olyan zuhanásokat látunk, amikre évek vagy évtizedek óta nem volt példa. Az esés már múlt héten is masszív volt, de az elmúlt napokban gyorsult be, amiben benne van egy likviditási válság, amiben tömegesen zárnak vagy kényszerlikvidálnak tőkeáttételes pozíciókat, de a technológiai szektor kilátásaival, és főként a mesterséges intelligencia beruházások megtérülésével kapcsolatos félelmek is nyomás alatt tartják a piacokat, félelem van a dollárerősödéssel és az amerikai monetáris politika szigorításával kapcsolat is, de vártnál rosszabb vállalati gyorsjelentések is rontják a hangulatot. Közben fontos technikai szintek törtek, zuhant a bitcoin, az ezüst, és nem kímélték a korábban a ralit vezető nagy cégek részvényeit, nagyot esett a Microsoft, az Amazon, az Oracle vagy a Palantir is. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×