eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Angela Merkel német kancellár, a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) korábbi elnöke (k) küldöttek között a párt kétnapos lipcsei kongresszusa második napi ülésének egyik szavazásán 2019. november 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Angela Merkel nem engedi, hogy tovább találgassanak a jövőjéről

A hamarosan távozó kancellár semmilyen formában nem vesz részt pártja, a CDU következő elnökének kiválasztásában.

Angela Merkel szerdán Berlinben egy más ügyben - Sanna Marin finn miniszterelnökkel folytatott megbeszéléséről - tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva felidézte: amikor 2018 októberében bejelentette, hogy 18 év után nem pályázza meg többé a CDU elnöki tisztségét, azt is elmondta, hogy továbbra is rendelkezésre áll a kormányfői feladatok ellátására, de nem vesz részt annak eldöntésében, hogy ki legyen a párt új elnöke, valamint a CDU és bajor testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje a következő választáson.

Ehhez az elhatározáshoz most is tartja magát - mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy "történelmi tapasztalatai" alapján

az a legjobb megoldás, ha a távozó pártvezetők távol tarják magukat az utód kiválasztásától.

Ez azonban "nem jelenti azt, hogy nem is beszélgetek a lehetséges jelöltekkel" - mondta a kancellár.

A CDU 2018 decemberében tartott kongresszusán Annegret Kramp-Karrenbauert választották meg pártelnöknek, aki a napokban - alig több mint egy év után - közölte, hogy távozik a tisztségből, amint kiválasztották utódját. Pártvezetői karrierje a CDU/CSU-tól jobbra álló, Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párthoz fűződő viszony körüli viták miatt ér véget.

Ezzel összefüggésben Angela Merkel a szerdai tájékoztatón a jobboldali populistaként jellemzett pártokkal más európai országokban folytatott kormányzati együttműködéssel kapcsolatos újságírói kérdésre kijelentette, hogy

a CDU/CSU nem működik együtt az AfD-vel,

más országok gyakorlatát pedig nem kívánja értékelni, mert minden országnak önállóan kell eldöntenie az ilyen ügyeket.

A CDU elnöki tisztségére egyelőre egy politikus jelentkezett nyilvánosan, Norbert Röttgen, a szövetségi parlament (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke. Annegret Kramp-Karrenbauerrel szerdán Berlinben folytatott megbeszélése után újságíróknak elmondta, szerinte az lenne a legjobb megoldás, ha kikérnék a tagság véleményét.

Az elnöki tisztség betöltése nem csupán személyi ügy, hanem a párt jövőjét meghatározó tartalmi kérdés, amelyet nyíltan, és "nem zárt ajtók mögött" kell eldönteni - nyilatkozott Norbert Röttgen, bírálva lehetséges elnökjelöltként számon tartott párttársait, akik eddig nem tájékoztatták szándékaikról a nagyközönséget vagy mintegy 400 ezer CDU-tagot, és sajtójelentések szerint a nyilvánosság kizárásával folytatnak egyeztetéseket, előkészítve egy lehetséges megállapodást a pártelnöki és kancellárjelölti, illetve egyéb vezetői feladatok elosztásáról.

Norbert Röttgen mellett ketten jelentették be hivatalosan a CDU központjának, hogy megpályázzák az elnöki tisztséget. Nevüket nem hozták nyilvánosságra.

A lehetséges elnökjelöltek és kancellárjelölt-aspiránsok közé

  • Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnököt,
  • Friedrich Merz volt Bundestag-beli frakcióvezetőt és
  • Jens Spahn szövetségi egészségügyi minisztert sorolja a német sajtó.

Nem ismert, hogy bármelyikük bejelentkezett volna hivatalosan az elnöki tisztségre.

Annegret Kramp-Karrenbauer valamennyi hivatalos és lehetséges elnökjelölttel konzultál a következő napokban, és az elnökség február 24-i ülésén ismerteti elképzeléseit a párt következő vezetőjének kiválasztásáról.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×