eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Friedrich Merz volt frakcióvezető, Annegret Kramp-Karrenbauer pártfőtitkár és Jens Spahn egészségügyi miniszter (b-j), a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökjelöltjei a bemutatkozásukat szolgáló nyolc regionális pártértekezlet egyikén Lübeckben 2018. november 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/David Hecker

Máris felsorakoztak Angela Merkel utódjelöltjei

A három aspiráns közül egyik sem biztos abban, hogy egy kézben kell maradnia az ország és a párt vezetésének.

Ismét megpályázná a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségét Friedrich Merz, aki a legutóbbi elnökválasztó kongresszuson a második helyen végzett - írták csütörtökön német lapok. A politikus környezetéből származó értesülések szerint Freidrich Merz úgy érzi, hogy erős a támogatottsága a tagság körében.

Az egyelőre nem ismert, hogy a pártelnöki tisztség mellett a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltjének szerepét is magának szánja-e.

A CDU konzervatív szárnyához sorolt politikus a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap hírportáljának nyilatkozva nem kívánta megerősíteni vagy cáfolni a sajtójelentéseket. Mint mondta, a CDU-ban nyugodt körülmények között meg kell beszélni, hogyan tovább, és nem szabad elhamarkodni a döntéseket.

Friedrich Merz mellett a 2018-as elnökválasztás harmadik indulója,

Jens Spahn egészségügyi miniszter is jelezte, hogy érdekelheti egyik, másik vagy mindkét feladat.

Az ugyancsak a konzervatív szárnyhoz sorolt és a CDU fiatal nemzedékéhez tartozó politikus hírportálokon idézett nyilatkozatában kiemelte: mindig is azt mondta, hogy készen áll személyes hozzájárulással segíteni a CDU-t, hogy továbbra is nagy néppárt, a német politika meghatározó ereje legyen. Nem részletezte, hogy az elnöki tisztségre, a kancellárjelöltségre vagy mindkettőre gondol-e.

Friedrich Merz és Jens Spahn mellett

Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi kormányfőt is a távozó pártelnök, Annegret Kramp-Karrenbauer lehetséges utódjelöltjeként tartják számon.

A CDU liberális, leginkább Angela Merkel kancellár, volt pártelnök körül csoportosuló irányzatához sorolt politikus egyelőre közvetve sem jelezte szándékait.

Így még senki sem jelentette be nyilvánosan és egyértelműen, hogy átvenné a CDU vezetését és/vagy a CDU/CSU közös kancellárjelöltje kíván lenni a következő szövetségi parlamenti (Bundetsag-) választáson. Friedrich Merz egy csütörtöki berlini nyilvános rendezvényen is kitérő választ adott a lehetséges szerepét firtató kérdésekre. Mint mondta, szeretne segíteni pártjának, és kapcsolatban áll Armin Laschettel, Jens Spahnnal és Annegret Kramp-Karrenbauerrel is. Jelezte, hogy

a CDU néhány hónapon belül rendkívüli kongresszust tarthat.

A párt körüli fejlemények azt is jelentik, hogy tovább folytatódik Angela Merkel fokozatos kivonulása a politikából és a CDU munkájából. Ezzel kapcsolatban egy csütörtöki, a Handelsblatt című üzleti lap hírportálján ismertetett felmérés kimutatta, hogy a CDU-szavazók 46 százaléka szerint a "Merkel utáni" CDU kevésbé lesz vonzó párt, és 23 százalék azt tervezi, hogy nem is szavaz többé a kereszténydemokratákra.

Annegret Kramp-Karrenbauer hétfőn jelentette be, hogy nem kíván kancellárjelöltként indulni, és távozik a CDU elnöki tisztségéből, amint kiválasztották a párt következő vezetőjét. Elmondta, hogy az elnöki tisztséget és a kancellárjelölti szerepet ugyanannak a politikusnak kell betöltenie, és mindkét ügyről a párt következő, decemberre tervezett kongresszusán kell dönteni.

A CDU-ban vitát váltott ki, hogy milyen eljárással és milyen ütemezéssel válasszanak vezetőt. Az egyik fő álláspont szerint minél hamarabb le kell zárni az ügyet, a másik szerint bőven elég a decemberi kongresszuson elnököt választani és kancellárjelöltet állítani, azért is, mert az "elhasználódás" veszélye fenyegetné a kancellárjelöltet, ha már másfél évvel a 2021 őszére tervezett Bundestag-választás előtt be kellene kapcsolódnia a politikai küzdelembe.

A kancellárjelöltet a CDU-val együtt állító

CSU szerint nem szabad elhúzni a folyamatot, egy hosszan tartó vetélkedés, egy "szépségverseny" nem tenne jót a pártszövetségnek

- fogalmazott Markus Söder CSU-elnök, bajor tartományi kormányfő.

Sajtóértesülések szerint Annegret Kramp-Karrenbauer a következő napokban kezdi meg az egyeztetést a lehetséges pártelnökjelöltekkel és kancellárjelölt-aspiránsokkal, és arra törkedik majd, hogy nyílt vita nélkül, a legfelső vezetés szintjén kötendő informális megegyezéssel határozzanak a pozíciókról. Markus Söderrel a pénteken kezdődő müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferecnián találkozik, amelyen védelmi miniszterként vesz részt.

Annegret Kramp-Karrenbauert 2018 decemberében választották meg a CDU elnökének. Friedrich Merzet csupán 35 szavazattal - 517:482-es végeredmény mellett - előzte meg a szavazás döntő, harmadik fordulójában, amelyen már csak ketten indultak. Vezetésével a CDU választói támogatottsága nem erősödött. Személyes népszerűsége megválasztása óta alacsony, nem sikerült a választók számottevő részét meggyőznie arról, hogy megfelelő kancellárjelölt, illetve kancellár lehet belőle.

Távozásának közvetlen előzménye a Türingia tartomány helyi törvényhozásában (Landtag-) tartott miniszterelnök-választás, amelyen a CDU helyi, tartományi szervezetének képviselői a szövetségi vezetőség iránymutatásával ellentétesen jártak el, a választás harmadik fordulójában nem tartózkodtak ugyanúgy, mint az első két fordulóban, hanem a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) jelöltjére szavaztak. Az FDP-s jelöltre, Thomas Kemmerich-re szavaztak az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali párt képviselői is - kihátrálva saját jelöltjük mögül -, így a politikus saját pártja, valamint a CDU és az AfD együttes támogatása révén nyerte el a miniszterelnöki tisztséget. A párton belül és kívül is felháborodást okozott, hogy a CDU és az AfD együtt biztosított többséget a jelöltnek. A CDU türingiai szervezete a szövetségi vezetőség azon elképzelését sem tette magáévá, hogy a kormányfőválasztás révén keletkezett válságot előrehozott Landtag-választással kell megoldani.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×