A milánói régió számára érezhető fejlődést jelentenek azok a beruházások, amelyek a most zajló téli olimpia érdekében jöttek létre – mondta el az InfoRádióban Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Emlékeztetett, hogy a párizsi olimpia során is igyekeztek már azt a városhoz alakítani, ezt a koncepciót a téli olimpiák esetében Milánó és Cortina d'Ampezzo esetében lehet látni először megvalósulni. Nagyon fontos volt, hogy az olimpiák költséghatékonyak legyenek, Párizsban például 95 százalékban létező, illetve ideiglenes létesítményekben zajlottak az események.

Milánó és Cortina d'Ampezzo esetében is magas, 92 százalékos ez az arány

– tette hozzá Németh Viktória.

A fölösleges beruházások elmaradásával célirányosan lehetett olyan fejlesztéseket végrehajtani, amelyek a jövőben is képesek lesznek a régió gazdasági lehetőségeit javítani.

Ilyen például Milánó, illetve Cortina d'Ampezzo esetében

a közúthálózat megújítása, illetve az útvonalak is egyszerűsödtek a különböző települések között.

Korábban Párizsban egy teljes városrész megújult, Milánóban pedig a sportolók szálláshelyéből kollégiumot fognak létrehozni. Az olimpiára épült sportcsarnokból multifunkcionális csarnok lesz, ahol különféle koncerteket és sporteseményeket is lehet majd rendezni – ismertette az elemző.

Hozzátette, az esemény költségvetésére jelentős hatással volt a 2022-es, 2023-as év nemzetközi szinten tapasztalható, magas szintű inflációja. A kiadási oldalon 5,2 milliárd euró áll, amely enyhén magasabb, mint a kezdeti számítás. Ugyanakkor ezt nem kizárólag az olasz államnak kellett biztosítania, 1,7 milliárd eurót ebből nemzetközi szervezetek, magáncégek álltak. 3,5 milliárd euró volt az infrastrukturális beruházások költsége és 1,7 milliárd euró volt a szervezési költség.

Az 5,2 milliárd eurós kiadással szemben 5,3 milliárd eurós bevétel áll.

Mint az Oeconomus elemzése írja,

• az 1,1 milliárd eurót is meghaladják a közvetlen bevételi források. Ezen felül
• további 1,2 milliárd euró áramolhat be a záróünnepséget követő 1-1,5 évben az utazók visszatérésével, illetve utuk meghosszabbításával.
• A hosszú távú megtérülés várhatóan 3 milliárd eurót fog kitenni, amelyet a korszerűsített sípályák, a fenntartható közlekedési kapcsolatok és az egész éves közlekedési infrastruktúra teremt a régióban.

A február elején megjelent elemzésben hozzáteszik, az olasz kormány az olimpiával kapcsolatban 2 millió látogatóra és több mint 3 milliárd fős globális közönségre számított. A magyar turisták körében is kiemelt célpont Olaszország, majdnem kétszer annyian repülnek a téli olimpia és a velencei karnevál időszakában Olaszországba, mint 2025-ben.

Ismét vonzóvá vált az elmúlt években az olimpia házigazdájának válni

– olvasható a Németh Viktória által jegyzett elemzésben.

Ezt egyebek között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2014-ben elfogadott, 2021-ben kiegészített reformcsomagja teszi lehetővé, amely az Agenda 2020+5 néven is ismert. Keretében kiemelt cél lett, hogy a pályázó városok a saját hosszú távú fejlesztési terveikhez igazítsák az olimpiai projektet. Ez nagyobb rugalmasságot jelent a rendező városoknak a sportágak és helyszínek kiválasztásában, amely költségcsökkentő tényező – írja az Oeconomus elemzése.