Moszkva mind nyíltabban sürgeti, hogy a nyugati katonai szövetség adja írásba: nem fogja felvenni Ukrajnát. A Kreml álláspontját legutóbb a brüsszeli orosz nagykövetség közleménye próbálta nyomatékosan a NATO tudtára adni. A dokumentumban azt szorgalmazzák, hogy az észak-atlanti szövetség vonja vissza a 2008-as bukaresti csúcson elfogadott határozatát. Ebben ugyanis az szerepel, hogy Ukrajna és Grúzia idővel a szervezet tagjai lehetnek.

Az oroszok követelésüket azzal támasztják alá: a NATO még a német újraegyesítésről folyó tárgyalásokon tett ígéretet arra, hogy nem fog kelet felé terjeszkedni. „A NATO, a múltban tett, a bővítés mellőzésére vonatkozó összes szóbeli ígéretét kényelmesen elfelejtették vagy figyelmen kívül hagyták” – nyilatkozta névtelenül a brüsszeli orosz nagykövetség egyik diplomatája az Izvesztyija című moszkvai újságnak.

Ezekre az ígéretekre Vlagyimir Putyin is gyakran hivatkozik. Sőt, az orosz elnök már többször megemlítette, hogy a NATO írásos szerződésben mondott le a keleti bővítésről. Ilyen dokumentumot azonban mindeddig Moszkvában nem tudtak a nyilvánosság elé tárni. Még a néhai Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár is határozottan cáfolta, hogy létezne ilyen írásos megállapodás. Egy 2014-ben vele készült interjúban mítosznak nevezte, hogy őt a Nyugat becsapta volna a NATO keleti terjeszkedésével kapcsolatban. Mint mondta: „A kérdés akkoriban fel sem merült.”

Az „akkoriban" 1990-ben volt, amikor a berlini fal leomlását követően megkezdődtek a tárgyalások a két Németország egyesítéséről. Abban az időben Kelet-Németországban, vagyis a korábbi Német Demokratikus Köztársaság (NDK) területén még szovjet csapatok állomásoztak. Az egyezség pedig úgy szólt – és ezt az úgynevezett „4+2”-es szerződésben írásban is rögzítették –, hogy a NATO nem létesít bázisokat Németország keleti tartományaiban. Ezt az ígéretet a nyugati katonai szövetség azóta is tartja.

A volt NDK területén csak a német hadseregnek, a Bundeswehrnek vannak támaszpontjai, más szövetséges országnak nem.

A NATO keleti terjeszkedésének kérdésével kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy 1990-ben még létezett a Varsói Szerződés, és szilárdnak tűnt a Szovjetunió, valamint az általa uralt keleti tömb. Teljesen értelmetlen lett volna arról akárcsak szót is ejteni, hogy a nyugati katonai szövetség majd felveszi tagjai közé ezeket az államokat. Most viszont kapóra jön Moszkvának a mítosz felemlegetése, mivel az oroszok minden áron meg akarják akadályozni, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen – írta a Kyiv Post. Ez volt az egyik legfőbb indoka is annak, hogy 2022 februárjában Putyin csapatai rátörtek a szomszédos államra.

Miközben Ukrajnát még mindig nem sikerült legyűrniük, az oroszok azt már elérték a háborúval, hogy két, addig semleges állam – Svédország és Finnország – csatlakozott a szövetséghez. Ezzel pedig majdnem másfél ezer kilométerrel meghosszabbodott az Oroszország és a nyugati katonai szervezet közötti szárazföldi határ hossza, míg a Balti-tenger lényegében NATO-felségterületté változott.

Sajátos módon Moszkva azt elfogadná, hogy az ukránok belépjenek az Európai Unióba. „Ez minden ország szuverén joga. Senki sem írhat elő ilyen döntéseket, és mi sem fogjuk megtenni” – nyilatkozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A NATO-tagságról viszont hallani sem akarnak.

Úgy tűnik ez az egyik, ha nem a legfontosabb akadálya a háború befejezésének.

Ukrajna viszont biztonsági garanciákat szeretne, amelyek szavatolnák, hogy Oroszország többet ne támadhassa meg. Ez magában foglalná akár azt a lehetőséget is, hogy a jövőben a NATO tagja lehet. Azonban a NATO-tagság egyik legfontosabb feltétele a demokratikus értékek melletti elkötelezettség és az, hogy az adott ország hozzá tudjon járulni az euroatlanti biztonsághoz. Márpedig egy, a szomszédjával háborúzó állam éppenséggel veszélyezteti ezt a biztonságot.

Nyugati elemzők ezért úgy látják: azzal, hogy Oroszország rátámadt Ukrajnára és Grúziára, jó időre elodázhatta ennek a két államnak a NATO-tagságát.