Infostart.hu
eur:
382.04
usd:
324.16
bux:
125061.81
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma
Donald Trump amerikai elnök megbeszélést tast Jeff Van Drew republikánus alsóházi képviselővel a washingtoni Fehér Házban 2019. december 19-én, egy nappal az után, hogy az amerikai törvényhozás, a Kongresszus demokrata párti többségű képviselőháza megszavazta Trump felelősségre vonását az ellene felhozott mindkét vádpontban, a hatalommal való visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása miatt, és ezzel döntött az elnök elmozdítását célzó alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) lefolytatásáról. Trump az ügy azonnali szenátusi tárgyalását sürgeti.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Michael Reynolds

Elindult a Trump elleni vádemelési eljárás

Megkezdődött a Donald Trump elnök elleni alkotmányos vádemelési (impeachment) eljárás az amerikai törvényhozás felsőházában csütörtökön.

A procedúra első lépéseként Adam Schiff, a képviselőház tagja felolvassa az elnök ellen felhozott két vádpontot. A következő lépésben John Roberts, a legfelsőbb bíróság elnöke felesketi feladata elvégzésére a száz szenátort. A szenátusi bírósági eljáráson Roberts fog elnökölni.

Ez az Egyesült Államok történetében a harmadik ilyen eljárás.

Trumpot azzal vádolta meg a képviselőház demokrata többsége, hogy bűnös a hatalommal történt visszaélésben és a kongresszus munkája akadályozásában.

A hírügynökségek szerint nem valószínű, hogy a republikánus többségű szenátusban meglegyen a kétharmados szavazati arány az elnök elmozdítása mellett.

Törvénysértést látnak

A Fehér Ház törvényt sértett az Ukrajnának megszavazott segély visszatartásával - állapította meg jelentésében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (GAO) nevű, pártoktól független ellenőrző szervezet.

A felmérésekkel, helyzetértékeléssel és az amerikai kongresszusnak adott elemzésekkel és tanácsokkal foglalkozó intézet hangsúlyozta: a Fehér Ház költségvetési hivatala sértette meg a törvényt, amikor Donald Trump elnök utasítására visszatartotta a kongresszus által Ukrajnának megszavazott 400 millió dolláros katonai segélyt.

"A törvény híven történő betartása nem teszi lehetővé az elnöknek, hogy saját politikai prioritásaival helyettesítse a kongresszus által megszavazott törvényt" - fogalmazott a szervezet jelentése, hozzátéve, hogy a segély visszatartása nem is volt előzetesen betervezve.

A szervezet felhívta a figyelmet annak az alkotmányos jelentőségére is, hogy a kormányzat "vonakodott kimerítő információkat szolgáltatni" az ügyben.

A Fehér Ház költségvetési hivatala visszautasította a jelentésben foglalt megállapításokat. Rachel Semmel szóvivő közleményében azt hangoztatta, hogy "a hivatal az adófizetők dollárjait megfelelően, az elnök prioritásaival és a törvénnyel összhangban használja fel".

Kellyanne Conway, a Fehér Ház egyik tanácsadója újságíróknak azt mondta: nem olvasta a jelentést, de örül annak, hogy Ukrajna végül megkapta a katonai segélyt.

Conway közölte azt is: Donald Trump a legközelebbi telefonbeszélgetésekor várhatóan felveti Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Burisma ukrán gázcég ellen a napokban elkövetett orosz hackertámadásokat.

Bár a GAO által nyilvánosságra hozott jelentésnek nincsenek jogi következményei, a Donald Trump amerikai elnök ellen zajló alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) folyamata közben újabb kérdéseket vet fel az elnök korábbi lépéseit illetően.

Csütörtöki sajtókonferenciáján Nancy Pelosi demokrata párti házelnök szintén azt mondta, hogy Trump az Ukrajnának megszavazott segély visszatartásával törvényt sértett.

A kaliforniai politikus hangsúlyozta: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése is a demokraták azon követelését igazolja, hogy az impeachment-eljárás jövő héten kezdődő szenátusi tárgyalásán szükség lesz tanúk meghallgatására.

Kérdésre válaszolva Pelosi utalt a képviselőház hírszerzési bizottságához minap eljuttatott dokumentumokra, amelyek bizonyítják, hogy az ukrajnai nyomásgyakorlás ügyében Rudy Giuliani, az elnök személyes ügyvédje járt el, az ő tudtával és beleegyezésével.

A kérdéses dokumentumokat - kézzel írt feljegyzéseket, leveleket, e-maileket - Lev Parnas ukrán születésű amerikai állampolgár, Giuliani korábbi üzlettársa adta át a törvényhozóknak.

Parnas erről szerda este a The New York Times című lapnak és az MSNBC televíziónak is nyilatkozott, megerősítve, hogy "Donald Trump mindenről tudott".

Hozzátette azonban: ő személyesen soha nem beszélt az elnökkel ezekről az erőfeszítésekről. A tavaly október óta előzetes letartóztatásban lévő Parnas - az amerikai sajtóban egyébként nagy visszhangot kiváltó - további részletekkel is szolgált. Elmondta például, hogy Giuliani amerikai vízumért járt közben egy olyan ukrán tisztségviselőnek, aki Joe Biden volt alelnök állítólagos korrupciós ügyeit feszegette.

Parnas közölte azt is: Kijevben állítólag megfigyelték Marie Yovanovitch volt amerikai nagykövetet, bár azt nem tudta megmondani, hogy ki és miért. A nagykövetről Washingtonban úgy tartották, hogy ellenezte Trump politikáját, és ezért később vissza is rendelték.

Címlapról ajánljuk
Palkovics László üzent azoknak, akik temetnék az autóipart

Palkovics László üzent azoknak, akik temetnék az autóipart

A vevők eltolták vásárlási szándékaikat, amit megérez az autóipar, de ez az időszak arra jó volt, hogy letisztultak a technológiai kérdések – erről beszélt az Inforádió Aréna című műsorában Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos.

Fordulat Németországban az elektromos autóknál

Bár a múlt év végén Brüsszelben ideiglenes csatát nyertek a benzines és a dízel meghajtású autók 2035-től való tiltásának ellenzői, szakértők szerint nem fér kétség ahhoz, hogy az elektromos járműveké a jövő. A német autóipar jövőjét és a klímavédelmet szem előtt tartva a berlini kormány most az új elektromos autók vásárlásának támogatására jelentős összeget irányzott elő.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Még soha nem volt ilyen: 100 dollár fölött az ezüst!

Még soha nem volt ilyen: 100 dollár fölött az ezüst!

Elképesztő magasságba, 100 dollár fölé repült az ezüst árfolyama pénteken, ezzel 40%-os pluszban van idén, miközben az arany is nagyot ralizik, már 15%-ot hozott év eleje óta. A részvények piacán jót tett a hangulatnak, hogy a Grönland megszerzése kapcsán belengetett vámokat visszavonta Donald Trump, szerdán és csütörtökön éles felpattanás jött az európai és amerikai tőzsdéken. Pénteken eddig nem volt nagy izgalom, az ázsiai tőzsdék jellemzően emelkedtek, Európában kis pluszban indult a kereskedés. A magyar tőzsdén a nagy sztori most a Mol, az olajcég árfolyama történelmi csúcsra emelkedett, majd lefordult. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×