Didier Reynders szerint a 2020-at nyitó horvát EU-elnökség és ha kell, az őt követő német EU-elnökség is napirenden kell, hogy tartsa a kérdést, egyúttal hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság ezután is minden rendelkezésére álló eszközt igénybe vesz majd a jogállamiság védelmében - írja összefoglalójában a Bruxinfo.

A EP állampolgári jogi, és bel- és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) a hamarosan véget érő soros finn elnökség európai ügyi miniszterének, Tytti Tupurainen-nek részvételével tekintette át hétfőn késő este Strasburgban a félév jogállamisági fejleményeit, valamint külön is a Lengyelország és Magyarország ellen folyamatban lévő (7. cikk szerinti) eljárásokat.

A portál szerint Magyarország kapcsán lényegében a korábbi hónapok hasonló üléseinek forgatókönyve ismétlődött, egyfelől számos, a magyarországi jogállamisági feltételek csorbulására figyelmeztető hozzászólással, másfelől az ilyen véleményeknek és általában is az eljárásnak a (mindenekelőtt kormánypárti magyar és lengyel részről hangoztatott) elutasításával.

Reynders reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió új, 2021 utáni keretköltségvetésének tervezetébe iktatott feltételesség új eszköz lehet a jogállamiság betartatására. Tytti Tuppurainen, az unió soros elnökségét betöltő Finnország európai ügyekért felelős minisztere beszédében a pénzforrások feltételkehez kötésével összefüggésben azt mondta, fontos eszköz az unió kezében a jogállamiság számon kérése.

Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő felszólalásában politikailag előítéletesnek és értelmetlennek nevezte a Magyarországgal szemben folyó eljárást. A támadás boszorkányüldözésbe fordult, az ugyanis jogi álcában politikai támadássá vált Magyarország migrációs politikája és a keresztény-konzervatív megközelítése miatt. A magyar kormány több alkalommal is tisztázta magát, és mindig nyitott volt a párbeszédre - tette hozzá a politikus.

Donáth Anna Júlia, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában kiemelte, a 7-es cikk szerinti eljárás csak bátorította a magyar kormányfőt további intézkedések megtételére, amelyekkel továbbra is aláássa a jogállamiságot Magyarországon.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában reményét fejezte ki, hogy a magát keresztény-konzervatívnak nevező Európai Néppárt a közeljövőben bebizonyítja, hogy nem tud azonosulni azzal a politikával, amelyet a Fidesz képvisel.

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpári EP-képviselő, a szakbizottság magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó jelentéstevője úgy nyilatkozott, hogy továbbra is romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon egyebek mellett a szólásszabadság, az igazságszolgáltatás szabadsága, illetve az akadémiai szabadság területein. Aggodalomra okot adónak nevezte, hogy a magyar kormány a véleménynyilvánítás szabadságát is kontrollálni próbálja azáltal, hogy új jogszabállyal kívánja befolyásolni a kulturális életet.

Didier Reynders a szakbizottság ülésén arról beszélt, hogy Lengyelországban romlott a jogállamiság helyzete. Elékeztetett arra, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság munkaügyi kamarája az európai jog felsőbbrendűségére és jogállamisági elvekre hivatkozva kétségbe vonta a bíróság új fegyelmi kamarának a létjogosultságát, azzal érvelve, hogy a tagjai nem függetlenek. "A bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a Lengyelországban kialakult helyzetet. Bízom benne, hogy a lengyel hatóságokkal együtt meg tudjuk oldani a problémákat" - tette hozzá az uniós biztos.

Tytti Tupurainen elmondta: a lengyel helyzet abban különbözik a magyartól, hogy nem az Európai Parlament, hanem az Európai Bizottság kezdeményezte, és az eljárást kifejezetten a lengyel igazságügyre hegyezték ki. Az osztrák elnökség alatt ár három meghallgatás történt ahol a lengyel kormány előadhatta érveit.

Roberta Metsola máltai néppárti EP-képviselő azt mondta, olyan mechanizmus kidolgozására van szükség, amely egyenlőséget teremt minden tagállam között az ilyen jellegű vizsgálatokat illetően.

Egyes felszólalók arról beszéltek, hogy eredményesen és gyorsan kell büntetni a jogállamiságot megsértő tagállamokat, de olyan módon, hogy ne az ország állampolgárai szenvedjenek miatta. Mások azt hangoztatták, hogy a felszólalók többsége féligazságok alapján álhíreket terjeszt, és az eljárásokkal maguk kényszerítik rá az egyes országokat arra, hogy megsértsék a jogállamiságot. A magyar kormány annyit tesz, hogy figyelembe kívánja venni a saját állampolgárainak igényeit - húzták alá.