Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Berlin, 2018. júluius 4.Angela Merkel német kancellár felszólal a 2018-as szövetségi költségvetésnek a kancellári hivatal fejezetéről szóló vitájában a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Szakértő: Angela Merkel mozgásterét is szűkíti a német nagypártok bukása

Úgy tűnik, jelentősen átalakulnak a német belpolitikai viszonyok, ennek egyik jele, hogy a türingiai választáson a posztkommunista Baloldal történelmi győzelmet aratott. Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára elemezte az eredményeket az InfoRádióban.

Meglepetéseredmény született vasárnap a német türingiai tartományi választáson Kiss J. László egyetemi tanár szerint.

"A Német Szövetségi Köztársaság 70 éves történetében

1949 óta vannak tartományi választások, de még olyan nem történt, hogy a demokratikus középpártok, a középjobb vagy a középbal ne nyert volna;

ez az első alkalom, hogy a politikai mainstream szerinti szélsőséges pártok nyertek" - részletezte az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Szerinte a Szociáldemokraták és a CDU, vagyis a néppártok lejtmenete tovább tartott, elég csak arra gondolni, hogy mindkét párt történelmi mélypontra került Türingiában - a CDU 12 százalékpontot veszített, a Szociáldemokraták pedig egyjegyű százalékot szereztek, 8 százalékot, így még nagykoalíciót sem tudnak kötni.

Az új nagyok pedig?

"Egy másik sajátos paradoxona ennek a választásnak, hogy nyert a Linke, a baloldali párt 31 százalékot szerzett, de nem győzött, mert

nincsen baloldali többség.

Rendkívül bonyolulttá vált a helyzet, hogy hogyan lehet kormányképes koalíciót létrehozni, egyáltalán kormányozhatóvá hogyan lehet tenni ezt a kis német tartományt" - folytatta Kiss J. László, kiemelve, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) előretörése is tovább folytatódott. "Szászorszában és Brandenburgban 27,5, illetve 23,5 százalékot értek el, Türingiában a 24 százalékot közelítette az eredményük" - tette hozzá a szakértő, aki szerint a tartományi választásokból lehet országos politikai következtetéseket levonni.

"A Bundestagon kívül létezik a Bundesrat, vagyis egy szövetségi tanács is, ahová a tartományok delegálnak a tartomány népességének megfelelően, és a Bundesrat a Bundestagban elfogadott törvényeket megakaszthatja. Tehát azt kell mondani, hogy van

egy fragmentálódó, szétforgácsolódó pártpolitikai rendszer, ahol a politikai erőviszonyok is a hagyományos, nagy baloldali, illetve jobboldali néppártok kárára megváltoztak.

A mindenkori német kormánynak, így a mostani Merkel-kormánynak is csökkent a belpolitikai mozgástere" - fejtegette a szakértő, aki szerint ez a külpolitikai magatartásban is ki fog fejeződni.

Azt is elmondta, szerinte honnan érkeztek az új nagypártok választói.

"A Linkéhez az eddig hagyományosan nem választók csatlakoztak, Türingiában 47 ezer ilyen szavazó volt. Közülük 20 ezren a CDU-ból jöttek, 17 ezren az SPD-ből. Ha megnézzük, az AfD-hez honnan jöttek a szavazók, azt kell mondani, 77 ezer nem választó szavazott nekik bizalmat, 30 ezren voltak CDU-sok, és az SPD-ből is 7 ezren lehettek, akik az AfD-re adták a szavazatukat" - tette hozzá Kiss J. László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter a Várban: a hatalom egy szörny

„Lehet, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter ráér, lehet, hogy Sulyok Tamás államfő ráér, lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ráér, de ezeknek a gyerekeknek nincs több idejük, nem akarnak még több karácsonyt félelemben élni! Ezeket a gyerekeket most is bántják, most vannak veszélyben!” – fogalmazott a Tisza Párt támogatóinak sokasága a Sándor-palota előtt Magyar Péter.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Múlt csütörtökön a második Trump-adminisztráció nyilvánosságra hozta a várva-várt nemzetbiztonsági stratégiáját. A hivatalos dokumentumot, mely számottevően eltér még az első Trump-elnökség alatti elődjétől is, leginkább Európában fogadták megrökönyödéssel: egymás után jelentek meg a "nyugati szövetség felbomlását", illetve a "NATO elpusztítását" jövendölő elemzések. A nemzetbiztonsági stratégia kétség kívül pellengérre állítja az öreg kontinenst, miközben más államok, mint például Kína, Oroszország és a közel-keleti olajmonarchiák bőven válogathatnak a szívüket melengető részletekből. Megnéztük, hogy a korábbiakhoz képest hogyan határozza meg saját nemzetközi szerepvállalását a Fehér Ház, ez milyen következményekkel járhat, és mennyire alkot koherens egészet az új amerikai világkép. Nem kellett sokáig keresni az első logikai bukfencet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 13. 19:37
×
×
×
×