eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Berlin, 2018. júluius 4.Angela Merkel német kancellár felszólal a 2018-as szövetségi költségvetésnek a kancellári hivatal fejezetéről szóló vitájában a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Szakértő: Angela Merkel mozgásterét is szűkíti a német nagypártok bukása

Úgy tűnik, jelentősen átalakulnak a német belpolitikai viszonyok, ennek egyik jele, hogy a türingiai választáson a posztkommunista Baloldal történelmi győzelmet aratott. Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára elemezte az eredményeket az InfoRádióban.

Meglepetéseredmény született vasárnap a német türingiai tartományi választáson Kiss J. László egyetemi tanár szerint.

"A Német Szövetségi Köztársaság 70 éves történetében

1949 óta vannak tartományi választások, de még olyan nem történt, hogy a demokratikus középpártok, a középjobb vagy a középbal ne nyert volna;

ez az első alkalom, hogy a politikai mainstream szerinti szélsőséges pártok nyertek" - részletezte az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Szerinte a Szociáldemokraták és a CDU, vagyis a néppártok lejtmenete tovább tartott, elég csak arra gondolni, hogy mindkét párt történelmi mélypontra került Türingiában - a CDU 12 százalékpontot veszített, a Szociáldemokraták pedig egyjegyű százalékot szereztek, 8 százalékot, így még nagykoalíciót sem tudnak kötni.

Az új nagyok pedig?

"Egy másik sajátos paradoxona ennek a választásnak, hogy nyert a Linke, a baloldali párt 31 százalékot szerzett, de nem győzött, mert

nincsen baloldali többség.

Rendkívül bonyolulttá vált a helyzet, hogy hogyan lehet kormányképes koalíciót létrehozni, egyáltalán kormányozhatóvá hogyan lehet tenni ezt a kis német tartományt" - folytatta Kiss J. László, kiemelve, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) előretörése is tovább folytatódott. "Szászorszában és Brandenburgban 27,5, illetve 23,5 százalékot értek el, Türingiában a 24 százalékot közelítette az eredményük" - tette hozzá a szakértő, aki szerint a tartományi választásokból lehet országos politikai következtetéseket levonni.

"A Bundestagon kívül létezik a Bundesrat, vagyis egy szövetségi tanács is, ahová a tartományok delegálnak a tartomány népességének megfelelően, és a Bundesrat a Bundestagban elfogadott törvényeket megakaszthatja. Tehát azt kell mondani, hogy van

egy fragmentálódó, szétforgácsolódó pártpolitikai rendszer, ahol a politikai erőviszonyok is a hagyományos, nagy baloldali, illetve jobboldali néppártok kárára megváltoztak.

A mindenkori német kormánynak, így a mostani Merkel-kormánynak is csökkent a belpolitikai mozgástere" - fejtegette a szakértő, aki szerint ez a külpolitikai magatartásban is ki fog fejeződni.

Azt is elmondta, szerinte honnan érkeztek az új nagypártok választói.

"A Linkéhez az eddig hagyományosan nem választók csatlakoztak, Türingiában 47 ezer ilyen szavazó volt. Közülük 20 ezren a CDU-ból jöttek, 17 ezren az SPD-ből. Ha megnézzük, az AfD-hez honnan jöttek a szavazók, azt kell mondani, 77 ezer nem választó szavazott nekik bizalmat, 30 ezren voltak CDU-sok, és az SPD-ből is 7 ezren lehettek, akik az AfD-re adták a szavazatukat" - tette hozzá Kiss J. László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×