Infostart.hu
eur:
385.46
usd:
331.85
bux:
122017.29
2026. január 16. péntek Gusztáv
Berlin, 2018. júluius 4.Angela Merkel német kancellár felszólal a 2018-as szövetségi költségvetésnek a kancellári hivatal fejezetéről szóló vitájában a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Szakértő: Angela Merkel mozgásterét is szűkíti a német nagypártok bukása

Úgy tűnik, jelentősen átalakulnak a német belpolitikai viszonyok, ennek egyik jele, hogy a türingiai választáson a posztkommunista Baloldal történelmi győzelmet aratott. Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára elemezte az eredményeket az InfoRádióban.

Meglepetéseredmény született vasárnap a német türingiai tartományi választáson Kiss J. László egyetemi tanár szerint.

"A Német Szövetségi Köztársaság 70 éves történetében

1949 óta vannak tartományi választások, de még olyan nem történt, hogy a demokratikus középpártok, a középjobb vagy a középbal ne nyert volna;

ez az első alkalom, hogy a politikai mainstream szerinti szélsőséges pártok nyertek" - részletezte az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Szerinte a Szociáldemokraták és a CDU, vagyis a néppártok lejtmenete tovább tartott, elég csak arra gondolni, hogy mindkét párt történelmi mélypontra került Türingiában - a CDU 12 százalékpontot veszített, a Szociáldemokraták pedig egyjegyű százalékot szereztek, 8 százalékot, így még nagykoalíciót sem tudnak kötni.

Az új nagyok pedig?

"Egy másik sajátos paradoxona ennek a választásnak, hogy nyert a Linke, a baloldali párt 31 százalékot szerzett, de nem győzött, mert

nincsen baloldali többség.

Rendkívül bonyolulttá vált a helyzet, hogy hogyan lehet kormányképes koalíciót létrehozni, egyáltalán kormányozhatóvá hogyan lehet tenni ezt a kis német tartományt" - folytatta Kiss J. László, kiemelve, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) előretörése is tovább folytatódott. "Szászorszában és Brandenburgban 27,5, illetve 23,5 százalékot értek el, Türingiában a 24 százalékot közelítette az eredményük" - tette hozzá a szakértő, aki szerint a tartományi választásokból lehet országos politikai következtetéseket levonni.

"A Bundestagon kívül létezik a Bundesrat, vagyis egy szövetségi tanács is, ahová a tartományok delegálnak a tartomány népességének megfelelően, és a Bundesrat a Bundestagban elfogadott törvényeket megakaszthatja. Tehát azt kell mondani, hogy van

egy fragmentálódó, szétforgácsolódó pártpolitikai rendszer, ahol a politikai erőviszonyok is a hagyományos, nagy baloldali, illetve jobboldali néppártok kárára megváltoztak.

A mindenkori német kormánynak, így a mostani Merkel-kormánynak is csökkent a belpolitikai mozgástere" - fejtegette a szakértő, aki szerint ez a külpolitikai magatartásban is ki fog fejeződni.

Azt is elmondta, szerinte honnan érkeztek az új nagypártok választói.

"A Linkéhez az eddig hagyományosan nem választók csatlakoztak, Türingiában 47 ezer ilyen szavazó volt. Közülük 20 ezren a CDU-ból jöttek, 17 ezren az SPD-ből. Ha megnézzük, az AfD-hez honnan jöttek a szavazók, azt kell mondani, 77 ezer nem választó szavazott nekik bizalmat, 30 ezren voltak CDU-sok, és az SPD-ből is 7 ezren lehettek, akik az AfD-re adták a szavazatukat" - tette hozzá Kiss J. László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×