Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Berlin, 2018. júluius 4.Angela Merkel német kancellár felszólal a 2018-as szövetségi költségvetésnek a kancellári hivatal fejezetéről szóló vitájában a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Szakértő: Angela Merkel mozgásterét is szűkíti a német nagypártok bukása

Úgy tűnik, jelentősen átalakulnak a német belpolitikai viszonyok, ennek egyik jele, hogy a türingiai választáson a posztkommunista Baloldal történelmi győzelmet aratott. Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára elemezte az eredményeket az InfoRádióban.

Meglepetéseredmény született vasárnap a német türingiai tartományi választáson Kiss J. László egyetemi tanár szerint.

"A Német Szövetségi Köztársaság 70 éves történetében

1949 óta vannak tartományi választások, de még olyan nem történt, hogy a demokratikus középpártok, a középjobb vagy a középbal ne nyert volna;

ez az első alkalom, hogy a politikai mainstream szerinti szélsőséges pártok nyertek" - részletezte az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Szerinte a Szociáldemokraták és a CDU, vagyis a néppártok lejtmenete tovább tartott, elég csak arra gondolni, hogy mindkét párt történelmi mélypontra került Türingiában - a CDU 12 százalékpontot veszített, a Szociáldemokraták pedig egyjegyű százalékot szereztek, 8 százalékot, így még nagykoalíciót sem tudnak kötni.

Az új nagyok pedig?

"Egy másik sajátos paradoxona ennek a választásnak, hogy nyert a Linke, a baloldali párt 31 százalékot szerzett, de nem győzött, mert

nincsen baloldali többség.

Rendkívül bonyolulttá vált a helyzet, hogy hogyan lehet kormányképes koalíciót létrehozni, egyáltalán kormányozhatóvá hogyan lehet tenni ezt a kis német tartományt" - folytatta Kiss J. László, kiemelve, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) előretörése is tovább folytatódott. "Szászorszában és Brandenburgban 27,5, illetve 23,5 százalékot értek el, Türingiában a 24 százalékot közelítette az eredményük" - tette hozzá a szakértő, aki szerint a tartományi választásokból lehet országos politikai következtetéseket levonni.

"A Bundestagon kívül létezik a Bundesrat, vagyis egy szövetségi tanács is, ahová a tartományok delegálnak a tartomány népességének megfelelően, és a Bundesrat a Bundestagban elfogadott törvényeket megakaszthatja. Tehát azt kell mondani, hogy van

egy fragmentálódó, szétforgácsolódó pártpolitikai rendszer, ahol a politikai erőviszonyok is a hagyományos, nagy baloldali, illetve jobboldali néppártok kárára megváltoztak.

A mindenkori német kormánynak, így a mostani Merkel-kormánynak is csökkent a belpolitikai mozgástere" - fejtegette a szakértő, aki szerint ez a külpolitikai magatartásban is ki fog fejeződni.

Azt is elmondta, szerinte honnan érkeztek az új nagypártok választói.

"A Linkéhez az eddig hagyományosan nem választók csatlakoztak, Türingiában 47 ezer ilyen szavazó volt. Közülük 20 ezren a CDU-ból jöttek, 17 ezren az SPD-ből. Ha megnézzük, az AfD-hez honnan jöttek a szavazók, azt kell mondani, 77 ezer nem választó szavazott nekik bizalmat, 30 ezren voltak CDU-sok, és az SPD-ből is 7 ezren lehettek, akik az AfD-re adták a szavazatukat" - tette hozzá Kiss J. László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Blanckenstein Miklós: ünnepkor beavatódunk abba a helyzetbe, és tisztázzuk a legfontosabbat – karácsonykor a Jézussal való kapcsolatot

Blanckenstein Miklós: ünnepkor beavatódunk abba a helyzetbe, és tisztázzuk a legfontosabbat – karácsonykor a Jézussal való kapcsolatot

„A szeretet szót kell kicsit pontosítani, mert ténylegesen ilyenkor mindenki próbálja kifejezni a másik felé a szeretetét, ez benne van. De ez az Isten szeretetének az ünnepe, hogy ő szeret minket, mert megtestesült és eljött ez a mag. Hogy ebből adódóan mi is megpróbálunk egy hasonló gesztussal jelen lenni a másik életében, az a következmény” – mondta Blanckenstein Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában, arra a kérdésre, hogy a karácsony egy katolikus pap szempontjából is a szeretet ünnepe-e.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Nem kell külföldre vinni a pénzt, degeszre keresheted magad a magyar tőzsdén!

Nem kell külföldre vinni a pénzt, degeszre keresheted magad a magyar tőzsdén!

Az elmúlt évek egyszerű tőzsdei receptje 2025-ben látványosan felborult. Miközben a forint nagyot erősödött a dollárral szemben, az amerikai részvénypiac forintban számolva alulteljesített, a magyar tőzsde viszont harmadik éve hozott kiemelkedő, 30 százalék feletti hozamokat. A hazai piacon eközben új sztorik nőttek fel, mint a 4iG és a Rába, de a nyomatékot még mindig az OTP adja, ezek a sztorik olyan árfolyamemelkedést produkáltak, amik 2025 befektetési sztárjaivá tették őket, és 2026-ra is fontos tanulságokat hagytak maguk után.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×