Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
319.31
bux:
151675.83
2026. szeptember 23. szerda Tekla
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor kormányfő fogadja a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából érkező Angela Merkel német kancellárt Sopronban 2019. augusztus 19-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Kiss J. László: jól fog még jönni Merkelnek a soproni látogatás

Megerősödhetett a német kancellár pártja és a Fidesz kapcsolata Angela Merkel múlt heti soproni látogatása alkalmával - véli Kiss J. László; a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint - aki az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt - a magyar kormánypárt és az Európai Néppárt viszonya is változhat a jövőben. Berlin külpolitikai mozgástere közben egészen más miatt szűkülhet.

Nem csak a jó gazdasági kapcsolatok ápolása volt a német kancellár múlt heti soproni látogatásának oka, a vizitnek gesztusértéke és német belpolitikai célja is volt - véli Kiss J. László. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: Angela Merkelnek figyelembe kell vennie, hogy az őszi tartományi választásokon politikai átrendeződés jöhet, a kelet-német területeken ugyanis a bevándorlásellenes AfD a legnépszerűbb erő. Hozzátette: a kampányban segítheti a kancellárt, ha jobb kapcsolatot ápol a Fidesszel.

"A menekültpolitikában a magyar kormánypárt és az Alternatíva Németországnak (AfD) között számos területen közelálló álláspont van, de a magyar kormánypárt nem csatlakozott azokhoz a pártokhoz az Európai Parlamentben, amelyek középpárti helyett inkább szélsőjobboldali pozíciót foglalnak el.

Arra utalok, hogy a magyar kormánypárt nem az AfD-t, hanem a CDU-t tekinti partnerének. A látogatás e pártközi kapcsolatok megerősítésére is alkalmas" - mondta.

Kiss J. László szerint a CDU és a Fidesz kapcsolatának rendeződése az Európai Néppárttal való viszonyra is hatással lehet.

"Valóban befolyással van. Több kérdés is akad, amelyben a magyar kormány módosította az álláspontját, gondoljunk például a közigazgatási bíróságok kérdésére, bizonyos értelemben tehát mozgásban, változásban vannak a vélemények, és

itt mindenki nagy várakozásban van, hogy az újrastartolás miként fog sikerülni"

- utalt arra is, hogy márciusban függesztették fel a Fidesz tagságát az Európai Néppártban addig, amíg egy háromtagú értékelő bizottság, az úgynevezett bölcsek tanácsának vizsgálata tart.

A migráció kelet-német téma

Német belpolitikai kérdésekről szólva azt mondta, akár a nagykoalíció felbomlásához is vezethet a bevándorlásellenes AfD megerősödése a hétvégi (Szászország, Brandenburg) és októberi (Türingia) kelet-német tartományi választásokon, a változások adott esetben pedig Berlin külpolitikai mozgásterét is szűkíthetik.

"A szénből való kiszállás az egyik dolog, a másik pedig az egészségügyi ellátás, illetve az idősek alacsony nyugdíja. És vannak olyan strukturális problémák, amik egész Németországot érintik. A kormányok a pénzt kihelyezték, és elég kevés beruházást csináltak az országon belül" - vélekedett az egyetemi tanár.

Kelet-Németországban máig törékeny a középosztály, így ezeken a területeken különösen érzékeny téma a migráció, Kiss J. László szerint tehát nem meglepő, hogy a bevándorlásellenes AfD ebben az országrészben néppárttá nőtte ki magát.

Ha a párt a tartományi választásokon is jól szerepel, annak komoly belpolitikai következményei lehetnek - teszi hozzá az egyetemi tanár.

"Akár a szociáldemokraták, akár a CDU veszít szavazatokat, azzal az egész nagykoalíció működőképessége is fenyegetve van.

Magában a Szociáldemokrata Pártban is állandó vita van, legkésőbb decemberben kongresszus lesz, amikor a nagykoalíció folytathatóságáról döntenek."

Az AFD megerősödése ugyanakkor tovább erősítheti a koalíciós kényszert, a kelet-német tartományokban ugyanis csak a középpártok szövetségre lépésével szoríthatják ki a bevándorlásellenes erőt a hatalomból - hangsúlyozta Kiss J. László.

Alább megtekintheti, meghallgathatja a teljes beszélgetést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán.

„Sikerült már kinyitni az aktákat?” – Magyar Péter élesen válaszolt az ügyészségnek

„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

A 2023-as mélypontról két év alatt ismét egy százalék fölé emelkedett Magyarország részesedése a közvetlenül Brüsszelből elnyert uniós forrásokból, első ránézésre tehát határozott fordulat látszik. Az összkép azonban ennél jóval árnyaltabb: miközben a magyar részesedés valóban látványosan javult, az ország által elnyert összeg euróban tovább csökkent, a 2021–2025 közötti ötéves teljesítmény pedig még mindig kevesebb mint fele annak, amit pusztán Magyarország uniós népességi súlya indokolna. A programok között ráadásul szélsőséges eltérések rajzolódnak ki: az Erasmus+ tartós magyar sikertörténet (volt a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat kísérő vitákig), a LIFE és az Innovation Fund 2025-ben nagyot javított, miközben a kutatási zászlóshajónak számító Horizon Europe-ban tovább nőtt a magyar lemaradás – derül ki az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft-t (MFOI) által összesített adatokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×