Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
322
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Bodo Ramelow türingiai tartományi miniszterelnök, a posztkommunista Baloldal (Die Linke) párt listavezetője a türingiai tartományi választások estéjén Erfurtban 2019. október 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Schlüter

Exit poll: a posztkommunisták nyertek Türingiában

A szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint a Die Linke győzelme mellett a jobboldali, bevándorlás ellenes Alternatíva Németországnak (AfD) megelőzte a Kereszténydemokrata Uniót (CDU).

Az országos közszolgálati televíziók (ARD, ZDF) megbízásából a részeredmények alapján készített becslések szerint a posztkommunista Baloldal (Die Linke) vezette koalíció győzött, de elveszítette többségét a németországi Türingia tartományban vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson.

Az új kormány megalakítása várhatóan hosszú és nehéz folyamat lesz, mert a CDU nem hajlandó kormányozni a Baloldallal, az AfD-vel pedig egy párt sem kíván együttműködni.

Az eredménybecslések szerint a Baloldal a szavazatok 29,4-29,9 százalékát szerezte meg a volt NDK területén fekvő tartományban, az előző, 2014-ben tartott Landtag-választáson elért 28,2 százalék után. Ez a legjobb helyi törvényhozási választási eredmény a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódszervezete és nyugati baloldali csoportok egyesülésével létrejött Baloldal történetében, és a párt most először végzett az első helyen tartományi választáson. A Baloldal helyi és országos vezetői első nyilatkozataikban kiemelték, hogy

az eredmény egyértelmű felhatalmazást jelent a kormányzás folytatására.

A 16 német tartomány között Türingia az egyetlen, ahol a Baloldal egy koalíció vezetőjeként kormányt alakíthatott. Öt évi kormányzás után most még nagyobb sikert aratott, de az eddigi koalíciós összetételben nem folytathatja munkáját, mert partnerei, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek meggyengültek, így elveszett a többség az erfurti tartományi gyűlésben.

Az AfD folytatta sikersorozatát az egykori NDK területén

A második helyen a jobboldali ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) végzett, 23,7-24 százalék körüli eredménnyel, ami több mint a duplája az öt évvel ezelőtti 10,6 százaléknak. Az AfD így tovább folytatta sikersorozatát az egykori NDK területén, a Brandenburgban és Szászországban szeptemberben tartott választás után újabb keleti tartományban lépett elő második számú párttá. Vezetőik első nyilatkozataikban hangsúlyozták, hogy az AfD egyre inkább "össznémet néppárt", és az úgynevezett polgári oldal meghatározó szereplője. Ezért a CDU-nak felül kell vizsgálnia az együttműködést elutasító álláspontját, mert a választási eredmények azt jelzik, hogy Türingia "polgári többségű" tartomány.

Síri csend a CDU eredményváróján

A CDU a szavazatok 22-23 százalékával a harmadik helyen végzett, a Baloldal és az AfD mögé szorulva, a párt türingiai szervezetének eddigi leggyengébb eredményével. A CDU öt éve még az első volt, a szavazatok 33,5 százalékát szerezte meg, és azért nem maradt hatalmon, mert nem sikerült megállapodni a SPD-vel a közös kormányzás folytatásáról. Az ARD és a ZDF beszámolói szerint a CDU eredményváró rendezvényén síri csend fogadta az exit pollokat.

A megdöbbenést főleg az okozta, hogy az AfD megelőzte a pártot.

Vezetőik hangsúlyozták, hogy az eredmény nemcsak a CDU-nak, hanem a "demokratikus politikai közép" egészének lesújtó. Az ARD megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a CDU-szavazók többsége úgy véli, a pártnak át kell gondolnia, hogy továbbra is elzárkózzék-e a Baloldallal folytatandó kormányzati együttműködéstől.

Szintén lesújtónak értékelték eredményüket az SPD vezetői. A szociáldemokrata párt hanyatlása Türingiában is folytatódott, a 2014-es - az öt évvel korábbihoz képest 6,1 százalékpontos gyengülést jelentő - 12,4 százalék után a szavazatok 8-8,4 százalékát szerezték meg, ami további 4-4,4 százalékpontos visszaesés.

A Zöldek támogatottsága is visszaesett, az öt évvel ezelőtti 5,7 százalékról 5,3-5,4 százalékra. A baloldali irányultságú ökopárt vezetői szerint ezt főként annak tulajdonítható, hogy a klímaválság ügye nem mozgatta meg kellőképpen a türingiai vidéki lakosságot.

A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) öt év szünet után visszatérhet az erfurti Landtagba, az eredménybecslések alapján az 5 százalékos bejutási küszöb felett, 5-5,5 százalékon áll, a 2014-es 2,5 százalék után.

A választási részvételi arány 65,5 százalékra emelkedett az öt évvel ezelőtti 52,7 százalékról.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×