Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
319.31
bux:
151675.83
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Bodo Ramelow türingiai tartományi miniszterelnök, a posztkommunista Baloldal (Die Linke) párt listavezetője a türingiai tartományi választások estéjén Erfurtban 2019. október 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Schlüter

Exit poll: a posztkommunisták nyertek Türingiában

A szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint a Die Linke győzelme mellett a jobboldali, bevándorlás ellenes Alternatíva Németországnak (AfD) megelőzte a Kereszténydemokrata Uniót (CDU).

Az országos közszolgálati televíziók (ARD, ZDF) megbízásából a részeredmények alapján készített becslések szerint a posztkommunista Baloldal (Die Linke) vezette koalíció győzött, de elveszítette többségét a németországi Türingia tartományban vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson.

Az új kormány megalakítása várhatóan hosszú és nehéz folyamat lesz, mert a CDU nem hajlandó kormányozni a Baloldallal, az AfD-vel pedig egy párt sem kíván együttműködni.

Az eredménybecslések szerint a Baloldal a szavazatok 29,4-29,9 százalékát szerezte meg a volt NDK területén fekvő tartományban, az előző, 2014-ben tartott Landtag-választáson elért 28,2 százalék után. Ez a legjobb helyi törvényhozási választási eredmény a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódszervezete és nyugati baloldali csoportok egyesülésével létrejött Baloldal történetében, és a párt most először végzett az első helyen tartományi választáson. A Baloldal helyi és országos vezetői első nyilatkozataikban kiemelték, hogy

az eredmény egyértelmű felhatalmazást jelent a kormányzás folytatására.

A 16 német tartomány között Türingia az egyetlen, ahol a Baloldal egy koalíció vezetőjeként kormányt alakíthatott. Öt évi kormányzás után most még nagyobb sikert aratott, de az eddigi koalíciós összetételben nem folytathatja munkáját, mert partnerei, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek meggyengültek, így elveszett a többség az erfurti tartományi gyűlésben.

Az AfD folytatta sikersorozatát az egykori NDK területén

A második helyen a jobboldali ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) végzett, 23,7-24 százalék körüli eredménnyel, ami több mint a duplája az öt évvel ezelőtti 10,6 százaléknak. Az AfD így tovább folytatta sikersorozatát az egykori NDK területén, a Brandenburgban és Szászországban szeptemberben tartott választás után újabb keleti tartományban lépett elő második számú párttá. Vezetőik első nyilatkozataikban hangsúlyozták, hogy az AfD egyre inkább "össznémet néppárt", és az úgynevezett polgári oldal meghatározó szereplője. Ezért a CDU-nak felül kell vizsgálnia az együttműködést elutasító álláspontját, mert a választási eredmények azt jelzik, hogy Türingia "polgári többségű" tartomány.

Síri csend a CDU eredményváróján

A CDU a szavazatok 22-23 százalékával a harmadik helyen végzett, a Baloldal és az AfD mögé szorulva, a párt türingiai szervezetének eddigi leggyengébb eredményével. A CDU öt éve még az első volt, a szavazatok 33,5 százalékát szerezte meg, és azért nem maradt hatalmon, mert nem sikerült megállapodni a SPD-vel a közös kormányzás folytatásáról. Az ARD és a ZDF beszámolói szerint a CDU eredményváró rendezvényén síri csend fogadta az exit pollokat.

A megdöbbenést főleg az okozta, hogy az AfD megelőzte a pártot.

Vezetőik hangsúlyozták, hogy az eredmény nemcsak a CDU-nak, hanem a "demokratikus politikai közép" egészének lesújtó. Az ARD megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a CDU-szavazók többsége úgy véli, a pártnak át kell gondolnia, hogy továbbra is elzárkózzék-e a Baloldallal folytatandó kormányzati együttműködéstől.

Szintén lesújtónak értékelték eredményüket az SPD vezetői. A szociáldemokrata párt hanyatlása Türingiában is folytatódott, a 2014-es - az öt évvel korábbihoz képest 6,1 százalékpontos gyengülést jelentő - 12,4 százalék után a szavazatok 8-8,4 százalékát szerezték meg, ami további 4-4,4 százalékpontos visszaesés.

A Zöldek támogatottsága is visszaesett, az öt évvel ezelőtti 5,7 százalékról 5,3-5,4 százalékra. A baloldali irányultságú ökopárt vezetői szerint ezt főként annak tulajdonítható, hogy a klímaválság ügye nem mozgatta meg kellőképpen a türingiai vidéki lakosságot.

A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) öt év szünet után visszatérhet az erfurti Landtagba, az eredménybecslések alapján az 5 százalékos bejutási küszöb felett, 5-5,5 százalékon áll, a 2014-es 2,5 százalék után.

A választási részvételi arány 65,5 százalékra emelkedett az öt évvel ezelőtti 52,7 százalékról.

Címlapról ajánljuk
Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán.

„Sikerült már kinyitni az aktákat?” – Magyar Péter élesen válaszolt az ügyészségnek

„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

A 2023-as mélypontról két év alatt ismét egy százalék fölé emelkedett Magyarország részesedése a közvetlenül Brüsszelből elnyert uniós forrásokból, első ránézésre tehát határozott fordulat látszik. Az összkép azonban ennél jóval árnyaltabb: miközben a magyar részesedés valóban látványosan javult, az ország által elnyert összeg euróban tovább csökkent, a 2021–2025 közötti ötéves teljesítmény pedig még mindig kevesebb mint fele annak, amit pusztán Magyarország uniós népességi súlya indokolna. A programok között ráadásul szélsőséges eltérések rajzolódnak ki: az Erasmus+ tartós magyar sikertörténet (volt a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat kísérő vitákig), a LIFE és az Innovation Fund 2025-ben nagyot javított, miközben a kutatási zászlóshajónak számító Horizon Europe-ban tovább nőtt a magyar lemaradás – derül ki az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft-t (MFOI) által összesített adatokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×