eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az iráni elnöki hivatal általközreadott képen Haszan Róháni iráni elnök (k) a Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel (b) tartott teheráni találkozóján 2019. augusztus 6-án. Róháni közölte: Irán kész tárgyalni az amerikai kormányzattal, ha Washington előbb feloldja az országa elleni szankciókat.
Nyitókép: MTI/AP

Irán "az egyik kezével" béketervet nyújt be az ENSZ-nek

Régiós béketervet kíván benyújtani Irán az ENSZ-ben a Hormuzi-szorosról - közölte az iráni elnök. Az InfoRádiónak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint a közel-keleti ország azt akarja elérni, hogy az Egyesült-Államok kivonuljon a Perzsa-öböl térségéből.

Haszan Róháni iráni elnök egy teheráni katonai díszszemlén úgy fogalmazott: a béketerv összehozza majd és a remény koalíciójába tömöríti az öböl menti államokat, hogy külföldi hatalmak beavatkozása nélkül szavatolják a hajózást a térségben. Úgy vélte: a külső beavatkozás nagyon vitatható és veszélyes a Perzsa-öböl térségére nézve.

Az iráni külügyminiszter szerint

nem biztos, hogy elkerülhető a háború a térségben.

Az amerikai CBS televíziónak adott interjújában ugyanakkor azt mondta: hazája nem kezdeményez ilyet.

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, a Corvinus Egyetem oktatója szerint Irán azt akarja elérni, hogy az Egyesült Államok kivonuljon a Perzsa-öböl térségéből.

"Azt látom, hogy Irán megpróbálja fenntartani külpolitikájának ezt a kétarcúságát, amit eddig is próbált mutatni.

Egyrészről támogat nem állami szereplőket, akik agresszívabb lépésekre is képesek, másrészről pedig az iráni központi kormány igyekszik mutatni a diskurzusra való nyitottságát

és a kompromisszumkészséget."

A térségben nem vallási vagy etnikai, hanem hatalompolitikai konfliktus van – tette hozzá az elemző.

"Ami gyakorlatilag arról szól, hogy a Perzsa-öböl két oldala, vagyis Szaúd-Arábia és a kisebb monarchiák, valamint Irán a hatalomért harcolnak ebben a térségben.

A geopolitikai helyzetet az alakította át jelentősen, amikor a kilencvenes évek elejétől kezdve az amerikaiak egyre nagyobb mértékben lettek jelen a térségben.

Ezt még megfejelte 2003-ban, amikor az amerikaiak beavatkoztak Irakban, megnövelve a jelenlétüket, ettől kezdve ott egy nagyon komplex helyzet alakult ki."

Az elemző szerint nem csak az amerikai kivonulásban bízhat Irán, de francia, brit és török bázis is van a térségben.

Az Egyesült Államok és Irán heves vitába bonyolódott a Hormuzi-szorosról, az öböl menti térség fontos vízi útjáról, ahol Irán több külföldi hajót is lefoglalt.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek bejelentette, hogy csatlakozik ahhoz a misszióhoz, amelyet az Egyesült Államok hozott létre a Perzsa-öböl hajózási útvonalának védelmére azt követően, hogy szaúdi olajlétesítményeket értek támadások. A jemeni húszi lázadók ugyan azt mondták, ők követték el a támadásokat, de Rijád és Washington azt gyanítja, hogy a történtek mögött Teherán áll.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×