Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.68
bux:
121730.22
2026. január 16. péntek Gusztáv
Az iráni elnöki hivatal általközreadott képen Haszan Róháni iráni elnök (k) a Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel (b) tartott teheráni találkozóján 2019. augusztus 6-án. Róháni közölte: Irán kész tárgyalni az amerikai kormányzattal, ha Washington előbb feloldja az országa elleni szankciókat.
Nyitókép: MTI/AP

Irán "az egyik kezével" béketervet nyújt be az ENSZ-nek

Régiós béketervet kíván benyújtani Irán az ENSZ-ben a Hormuzi-szorosról - közölte az iráni elnök. Az InfoRádiónak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint a közel-keleti ország azt akarja elérni, hogy az Egyesült-Államok kivonuljon a Perzsa-öböl térségéből.

Haszan Róháni iráni elnök egy teheráni katonai díszszemlén úgy fogalmazott: a béketerv összehozza majd és a remény koalíciójába tömöríti az öböl menti államokat, hogy külföldi hatalmak beavatkozása nélkül szavatolják a hajózást a térségben. Úgy vélte: a külső beavatkozás nagyon vitatható és veszélyes a Perzsa-öböl térségére nézve.

Az iráni külügyminiszter szerint

nem biztos, hogy elkerülhető a háború a térségben.

Az amerikai CBS televíziónak adott interjújában ugyanakkor azt mondta: hazája nem kezdeményez ilyet.

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, a Corvinus Egyetem oktatója szerint Irán azt akarja elérni, hogy az Egyesült Államok kivonuljon a Perzsa-öböl térségéből.

"Azt látom, hogy Irán megpróbálja fenntartani külpolitikájának ezt a kétarcúságát, amit eddig is próbált mutatni.

Egyrészről támogat nem állami szereplőket, akik agresszívabb lépésekre is képesek, másrészről pedig az iráni központi kormány igyekszik mutatni a diskurzusra való nyitottságát

és a kompromisszumkészséget."

A térségben nem vallási vagy etnikai, hanem hatalompolitikai konfliktus van – tette hozzá az elemző.

"Ami gyakorlatilag arról szól, hogy a Perzsa-öböl két oldala, vagyis Szaúd-Arábia és a kisebb monarchiák, valamint Irán a hatalomért harcolnak ebben a térségben.

A geopolitikai helyzetet az alakította át jelentősen, amikor a kilencvenes évek elejétől kezdve az amerikaiak egyre nagyobb mértékben lettek jelen a térségben.

Ezt még megfejelte 2003-ban, amikor az amerikaiak beavatkoztak Irakban, megnövelve a jelenlétüket, ettől kezdve ott egy nagyon komplex helyzet alakult ki."

Az elemző szerint nem csak az amerikai kivonulásban bízhat Irán, de francia, brit és török bázis is van a térségben.

Az Egyesült Államok és Irán heves vitába bonyolódott a Hormuzi-szorosról, az öböl menti térség fontos vízi útjáról, ahol Irán több külföldi hajót is lefoglalt.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek bejelentette, hogy csatlakozik ahhoz a misszióhoz, amelyet az Egyesült Államok hozott létre a Perzsa-öböl hajózási útvonalának védelmére azt követően, hogy szaúdi olajlétesítményeket értek támadások. A jemeni húszi lázadók ugyan azt mondták, ők követték el a támadásokat, de Rijád és Washington azt gyanítja, hogy a történtek mögött Teherán áll.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×