eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay.com

Kitört az Öböl-háború óta volt legnagyobb olajpánik, mi is megérezzük

Az elemző szerint tartósan magasabb olajárak jöhetnek, de ennél nagyobb baj is lehet, ha nyugati támadás következik a helyzetre reagálva. Közben találgatják a támadás kiindulópontját, a jemeni húszi lázadók aligha lettek volna képesek rá, míg Irán és Irak tagadja, hogy a szaúdi olajkitermelőket a területéről indult drónok támadták meg szombaton.

Dróntámadások érték szombaton a szaúd-arábiai Aramco állami olajvállalat két olajterminálját, köztük a világ legnagyobb olajfinomítóját. A támadás elkövetőjeként a jemeni húszi lázadók jelentkeztek - írta hétvégén az Infostart. Az InfoRádióban erről Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője úgy vélekedett, hogy

kizárt, hogy egy ilyen lázadó csoportnak ilyen támadásra alkalmas minőségű katonai drónok legyenek a tulajdonában.

A találgatásokat csak gyarapítja, hogy Irak - a sajtóban megjelent gyanúsításokra reagálva - határozottan tagadta, hogy területéről indították a drónokat, és Irán is ugyanígy tett.

Mint a Portfolio.hu hétfői, folyamatosan frissülő elemzéséből kiderül, a támadást követően a kőolaj árfolyama évtizedek óta nem látott módon emelkedett, és mivel a támadás következményeiről kevés biztos hír jött ki, az InfoRádió szakértője beszámolója szerint az emelkedés délutánig sem állt meg.

Becslések szerint a támadást követően napi 5,7 millió hordónyi kapacitás esett ki,

ekkora kínálati sokkra pedig sosem volt példa, még az 1990 augusztusi kuvaiti és iraki kapacitáskiesés esetén sem.

(Szaúd-Arábia naponta 10 millió hordó kerül termel normális esetben.)

"Sajnos egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkorák a károk, az első hírek szerint a világ termelésének 5,5-6 százaléka esik ki naponta. Azt sem lehet tudni, ez a termelés mikor jut vissza a piacra" - fogalmazott az InfoRádióban Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője, rámutatva, egyes szakértők szerint azért a kiesett olajmennyiség nagy része rövidesen visszakerül a rendszerbe, egy kisebb része viszont csak hónapokkal később.

Pletser Tamás szerint az lenne a világ számára a legmegnyugtatóbb, ha a Közel-Kelet stabilizálódna - a mostani konfliktussal a piac ezzel együtt sem számolt -, de

ha a térségben "nyugati támadás" indulna, az az olajárat tartósan magas szinten tartaná.

Első olvasatban Donald Trump azzal nyugtatta meg a közvéleményt, hogy szükség esetén a stratégiai tartalékokat fogja piacra dobni, mielőtt bármi mást tenne - ez egyébként 650 millió hordó, ami biztosíthatja a piac teljes, kényelmes ellátását.

Mint az elemző elmondta még,

a Hormuzi-szoros Irán általi lezárása még érzékenyebb pont lehet, hiszen a világ kőolajexportjának közel a fele itt halad át, napi 20 millió hordó, a mostani dróntámadás miatt kieső készlet négyszerese.

"A feszültség tapintható" - tette hozzá.

A támadás hatására nagyot esett az európai légitársaságok részvényárfolyama, a magasabb olajár ugyanis magasabb üzemanyagárakat vetít előre, ezt kezdték el beárazni a befektetők.

Míg az ázsiai tőzsdék folyamatos nyomás alatt vannak, a hazai blue chipek közül természetesen a Molra gyakorolt hatás volt a legérdekesebb, az olajtársaság részvényei 1,3 százalékot emelkedtek hétfő reggel, a borús részvénypiaci hangulat azonban az OTP részvényeire rányomta a bélyegét, a bankpapír 0,9 százalékkal került lejjebb hétfő reggel.

Pletser szerint a Mol-papírok drágulása természetes volt, bár a Molra mint olajfinomítóra - százezer hordónyit finomít naponta - a magasabb ár inkább negatívan hat, hiszen nem feltétlenül tudja a cég továbbhárítani az áremelkedést a fogyasztókra; az összhatás tehát közel semleges.

A benzinárban a hatás rövid lesz, de bizony lesz szerinte a hétközben nagyobb áremelés, legalább 10 forintos.

Az importját jelentős részben közel-keleti forrásokból beszerző Indiában közben a tőzsde esni, a fizetőeszköz, a rúpia gyengülni kezdett; a befektetők egy része attól ijedt meg, hogy az olajár megjelenik a Föld második legnépesebb országának inflációs adatában is, beszűkítve az ottani jegybank mozgásterét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×