eur:
411.23
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Boris Johnson brit miniszterelnök a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott kétoldalú megbeszélése közben a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) csúcstalálkozójának második napján a délnyugat–franciaországi Biarritzban 2019. augusztus 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Dylan Martinez

Johnson már látja a megegyezés körvonalait

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint van esély új megállapodásra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, de ebben nem szerepelhet a jelenlegi tartalékmegoldás - backstop -, amely az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célozza.

Johnson hétfőn Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Michel Barnier bizottsági brexit-főtárgyalóval találkozott Luxemburgban.

A brit kormányfő a tárgyalás után a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: az elmúlt hetekben is már komoly munka folyt, "dokumentumok cseréltek gazdát", de

most már "tényleg fel kell gyorsítani" a tárgyalásokat.

Kijelentette: jó esély van a megállapodásra, amelynek körvonalait ő már látja, de ehhez szükséges annak a rendszernek - vagyis a backstop-megoldásnak - az eltávolítása, amellyel "az EU a brexit után is ellenőrzést gyakorolhat az Egyesült Királyság felett".

A backstop-mechanizmus alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha - illetve amíg - nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.

Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint az EU egységes belső piacának és vámuniójának integritása miatt szükséges ez a megoldás, mivel a 499 kilométeres ír-északír határ lesz a Brexit után az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára.

London mereven elveti a backstop-záradékot, és alternatív megoldásokat kíván.

Boris Johnson és Jean-Claude Juncker hétfői luxemburgi tárgyalása után azonban az Európai Bizottság közölte: továbbra sem érkezett a brit kormánytól olyan javaslat, amely a backstop-megoldás és általában a tavaly novemberben megkötött, a londoni alsóház által háromszor is leszavazott Brexit-megállapodás alternatívájának lenne tekinthető.

Boris Johnson a hétfői tárgyalások utáni BBC-interjúban kijelentette:

nem akarja azt a benyomást kelteni, hogy mindenképpen megszületik az új brexit-megállapodás.

A brit kormányfő megerősítette azt a sokszor hangoztatott álláspontját, hogy az Egyesült Királyság a brexit október 31-i határnapján mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig új megállapodás, akár nem.

A londoni parlament a múlt héten elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést.

A hétfőn hatályba lépett jogszabály előírja, hogy ha október 19-ig nincs elfogadott megállapodás a Brexit feltételrendszeréről és ha a parlament a rendezetlen kilépést sem hagyja addig jóvá, Johnsonnak kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Johnson többször kijelentette, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó.

A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak írt, a lap online kiadásán hétfőn megjelent cikkében a brit kormányfő úgy fogalmazott, hogy az EU mára politikai unióvá alakult, azzal a tudatos célkitűzéssel, hogy minél több jogkört tereljen a brüsszeli "központosított föderális intézményekhez", és európai politikai identitást hozzon létre.

Johnson szerint az EU bürokratikus, költséges, nehezen átlátható kormányzati rendszerré vált, az euró pedig komoly problémákat okozott számos tagországban.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×