eur:
411.2
usd:
392.58
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A brit parlament által közreadott kép Boris Johnson brit miniszterelnökről (k) a felszólalása előtt a nyári szünet utáni első ülésnapon a törvényhozás alsóházában, Londonban 2019. szeptember 3-án. Megszavazta a londoni parlament az éjjel azt az ellenzéki javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy napirendre vegyék a megállapodás nélküli Brexit tilalmát célzó törvénytervezet. A javaslat lényege, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament/Jessica Taylor

Johnson ismét az előrehozott választásokról beszélt

Boris Johnson brit miniszterelnök megerősítette, hogy kormánya kész október közepén előrehozott parlamenti választásokat tartani, ha az ellenzék törvényt alkot a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnésének tilalmáról.

Johnsont a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi órájában az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn arról faggatta, hogy a kormány milyen új megállapodási javaslatokat terjesztett az Európai Unió elé. Johnson ugyanis az elmúlt napokban többször kijelentette, hogy "lendületes" tárgyalások folynak Brüsszellel az alsóház által háromszor is elvetett eredeti Brexit-megállapodás alternatíváiról, de e tárgyalásokról eddig semmiféle részlettel nem szolgált.

Corbynnak válaszolva Johnson szerdán ismét csak annyit mondott, hogy

kormányának eltökélt szándéka egy új megállapodás elérése az október 17-i EU-csúcson, és utána az ország kiléptetése az EU-ból az október 31-i határnapon.

A kormányfő ezután megkérdezte: Corbyn hajlandó lenne-e támogatni, hogy a britek október 15-én választásokon dönthessenek az ellenzék brexit-stratégiájáról.

Amikor Corbyn nem adott egyértelmű választ, Boris Johnson azzal vádolta az ellenzék vezetőjét, hogy fél "a népítélettől".

Sir Keir Starmer, a Munkáspárt árnyékkormányának brexit-ügyi miniszterjelöltje szerdán a BBC rádióban kijelentette: a Labour is előrehozott választásokat akar, de nem Johnson, hanem a saját feltételei alapján.

A brit kormányfő a szerdai vitanapon kijelentette:

"teljesen egyértelmű", hogy kormányának sikerül új megállapodást kötnie Brüsszellel a kilépés feltételrendszeréről.

Johnson sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszűnik október 31-én, akár sikerül újratárgyalni az előző miniszterelnök, Theresa May által az Európai Unióval tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is elvetett megállapodást, akár nem.

Boris Johnson ezt a szerdai alsóházi vitában is megismételte.

Johnson azonban előző este komoly vereséget szenvedett, miután az alsóház megszavazta azt a munkáspárti javaslatot, amely lehetővé teszi a megállapodás nélküli Brexit tilalmát célzó törvénytervezet napirendre vételét.

A képviselők a 328-301 arányban meghozott döntéssel gyakorlatilag kivették a konzervatív párti kormány kezéből a parlamenti ügymenet irányítását.

A kormánnyal a kedd éjszakába nyúló szavazáson a tory frakció 21 tagja is szembefordult; őket szerdán kizárták a frakcióból és megtiltották számukra, hogy a következő parlamenti választáson a Konzervatív Párt színeiben induljanak.

A Konzervatív Párt a 21 képviselő kizárása után kisebbségbe került az alsóházban.

A rendezetlen brexit tilalmáról szóló törvénytervezetet a ház szerda este megvitatja és szavaz is róla.

A tervezet lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

A brit miniszterelnök az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását.

Boris Johnson a háromórás vita után tartott kedd éjjeli szavazás eredményére reagálva előrehozott választások kiírásának lehetőségére tett egyenes utalást arra az esetre, ha a parlament szerdán megszavazza a rendezetlen Brexit tilalmát célzó ellenzéki indítványt is.

A választások lehetséges időpontját eddig hivatalos forrásból nem erősítették meg, de a szerdai alsóházi vitanapon Johnson - most első ízben - többször is egyértelműen az október 15-i időpontot említette.

Ez szokatlan, mert október 15. keddi napra esik, jóllehet Nagy-Britanniában több évtizedes hagyomány, hogy a népképviseleti választásokat csütörtöki napokon tartják.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×