Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
331.9
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Boris Johnson brit kormányfő nyilatkozatot tesz a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. bejárata előtt 2019. szeptember 2-án. Boris Johnson kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem fogja a Brexit elhalasztására kérni az EU-t, Nagy-Britannia október 31-én mindenképpen kilép az unióból.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Johnson előrehozott parlamenti választással törné le a brexitellenes lázadókat

Döntő hét következik a brexit folyamatában: a brit parlamenti képviselők megpróbálják megakadályozni a szabályozatlan kilépést. Boris Johnson miniszterelnök viszont azzal fenyeget: előrehozott választásokat rendez.

Brit parlamenti képviselők többpárti csoportja kedden arra készült, hogy meghátrálásra kényszerítse Boris Johnson miniszterelnököt, aki akár szabályozatlan módon is kiléptetné országát az Európai Unióból.

A többfrontos harcot folytató Johnson viszont azzal vágott vissza, hogy előrehozott választásokat írhat ki. Ezzel az a célja, hogy a parlamenti sorok átrendezésével meggyőző többséget szerezzen magának.

A brit kormányfő emellett megfenyegette saját konzervatív pártjának lázadó képviselőit is:

ha szembe mennek a pártfegyelemmel, akkor már nem indulhatnak a párt színeiben a következő választásokon, azaz akár véget is érhet pártbeli és parlamenti karrierjük.

A Downing Street-i rezidencia előtt beszélve Johnson arra utalt: a lázadó képviselők csak az ő tárgyalási pozícióit gyengíthetik Brüsszellel szemben, vagy pusztán ismét értelmetlen módon késleltetik a folyamatot.

Valójában lehetetlenné teszik a további tárgyalást, „és nincs olyan, hogy én újabb határidő-csúsztatást kérjek. Október 31-én kilépünk és kész” – mondta, majd hozzátette: „és egy újabb parlamenti választás nélkül tegyük ezt. Nem akarok előrehozott választást és maguk sem akarnak”.

Johnson burkolt fenyegetése az, hogy október 14-én tarthatják meg a sebtében kiírt parlamenti választásokat, ha a képviselők nem úgy szavaznak, ahogy ő szeretné.

Vajon ráijesztett-e ezzel a lázadókra? Többen is azzal válaszoltak erre a kérdésre, hogy ők

a szabályozatlan brexit gazdasági hatásai miatt aggódó választóikat képviselik.

Közben Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt vezére gyújtó hangú beszédben mondta azt, hogy készen állnak az előrehozott választásra és meg is nyerik azt – hiába figyelmeztette Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnök, hogy éppenséggel a fordítottja történhet.

A lázadó képviselők kedden megpróbálják magukhoz ragadni az ügyrend irányítását és szerdán olyan törvényt elfogadtatni, amely arra kényszeríti Johnsont, hogy a brexit három hónapos halasztását kérje Brüsszeltől.

Erre volt Johnson válasza az, hogy szintén szerdán a kormány arról rendez szavazást, hogy október közepén előrehozott választásokat tartsanak.

Brit sajtójelentések szerint a konzervatív párt 20 képviselője készül a kormány és Johnson ellen szavazni – miközben a miniszterelnök jelenleg egyfős többséggel kormányoz.

Ahhoz, hogy Johnson előrehozott választásokat tudjon kiírni, a 650 fős alsóház kétharmadának támogatására van szükség és az a bizarr helyzet állhat elő, hogy ebben az ellenzéki Munkáspárt segíti majd. Ennek nyomán

  • úgy újabb, brexitpárti kormány alakulhat,
  • vagy a baloldali Munkáspárt ragadhatja magához a hatalmat,
  • vagy egy gyenge koalíciós kormány jöhet létre.

Felmérések szerint ugyanakkor Johnsonnak jó esélye van a győzelemre és így még valószínűbbé válhat a szabályozatlan brexit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×