Infostart.hu
eur:
368.93
usd:
336.49
bux:
142664.5
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Nyitókép: Pixabay

Szinte kettészakadt az unió néhány országa

Az Európai Unióban (EU) élő gazdagok és szegények közötti szakadék egyre szélesebbé vált az utóbbi évtizedekben, de az egyenlőtlenségek ellen kifejtett uniós küzdelemnek köszönhetően még mindig kisebb mint a világ más régióiban - írta a vagyoni egyenlőtlenségeket elemző francia intézet (WID) friss jelentésében.

A vagyoni egyenlőtlenséget mérő Gini-együttható adatai szerint a legjobb mutatókkal világszinten az Európai Unió országai és Kanada rendelkezik. Az index értéke a nulla és 100 pont között skálán mozog, és minél alacsonyabb, annál kisebbek a jövedelmi egyenlőtlenségek.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) a múlt héten kiadott jelentése szerint az Európai Unió 28 tagállamát együttvéve 2017-ben 30,7 pontra, az eurózóna 19 országában pedig 30,5 pontra rúgott a Gini-index értéke. Az egy évvel korábbihoz képest az unióban 0,1 ponttal, az euróövezetben pedig 0,2 ponttal javult az együttható. (A tavalyi évre még csak hat országból van adat.)

Az Európai Unió tagállamai között jelentős különbségek mutatkoznak

A legnagyobb mértékben a volt szocialista országokban nőtt a gazdagok és a szegények közötti szakadék. "Ennek oka, hogy ezekben az országokban a szocializmusból a kapitalizmusra való áttéréshez kapcsolódó privatizáció idején egy szűk elitet részesítettek előnyben" - mutattak rá a kutatók.

Bulgáriában a legrosszabb a helyzet, amely esetében a Gini-index 2017-ben 40,2 pontra, 2018-ben pedig 39,6 pontra rúgott.

A legnagyobb jövedelmi különbségeket felmutató tíz ország között azonban ott van a három balti állam, a négy dél-európai állam, valamint Románia és Nagy-Britannia.

A legnagyobb uniós országok közül Németország, Franciaország és Lengyelország az átlagosnál valamivel jobb, 29 pont körüli mutatóval büszkélkedhet.

A legjobb Gini-együtthatót Szlovákia (23,2 pont), Szlovénia (23,7 pont) és Csehország (24,5 pont) tudja felmutatni, majd Svédország, Dánia, Finnország, Belgium, Hollandia és Ausztria következik.

Magyarország esetében a Gini-együttható értéke a 2017-ben mért 28,1 pontról 28,7 pontra emelkedett 2018-ban.

A jelentés szerint Nyugat-Európában a leggazdagabbak 10 százaléka átlagosan hétszer annyit keres, mint a szegények 50 százaléka, de az adózás utáni különbség már csak ötször nagyobb.

Európai felzárkózás

Bár a gazdagok és szegények közötti szakadék nőtt az EU tagországaiban, a helyzet sokkal jobb, mint az Egyesült Államokban, köszönhetően az egyenlőségre jobban törekvő oktatási és az egészségügyi rendszernek. Az európai népesség legszegényebb felének bevételei 37 százalékkal nőttek 1980 óta, miközben az Egyesült Államokban stagnáltak. Eközben a leggazdagabb amerikaiak 0,01 százalékának bevétele több mint 300 százalékkal nőtt, kétszer nagyobb mértékben mint Európában.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint az Egyesült Államokban 39 ponton állt a Gini-index 2017-ben, ez több nyolc ponttal magasabb az EU-s adatnál. Az OECD nem európai tagállamai közül csak Kanada (31 pont) áll az unióval nagyjából egy szinten, más országokban - például Ausztrália (33 pont), Japán (34 pont), Törökország (40 pont), Mexikó (46 pont) vagy éppen Dél-Afrika (62) - jóval nagyobbak az egyenlőtlenségek.

Címlapról ajánljuk
Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Hogyan kerülhetjük ki a telefonos átverések legmodernebb változatait? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Paréj Áron had- és biztonságtechnikai mérnök, kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Meglepetés a lakásárakban az Otthon Start bevezetése után: 5 ok, ami elhozta a váratlan fordulatot

Meglepetés a lakásárakban az Otthon Start bevezetése után: 5 ok, ami elhozta a váratlan fordulatot

Sokan (köztük mi is) újabb lakáspiaci árrobbanástól tartottak, amikor 2025 szeptemberében elindult az Otthon Start Program. Bár a támogatott konstrukció valóban meghódította a hitelpiacot, a várt drágulásból nem egy elnyújtott hullám, hanem szinte csak egy pontszerű felpattanás lett a bejelentést követő hónapokban. Az éves áremelkedés üteme a 2025 végi 24,4 százalékról 2026 harmadik negyedévére 6,6 százalékra lassult, az év közepére pedig gyakorlatilag megállt a lakásárak növekedése. A Magyar Nemzeti Bank friss Lakáspiaci jelentése alapján megvizsgáltuk, miért fulladt ki a drágulás az állami hitelprogram ellenére, és hatásuk erőssége szerint rangsoroltuk a hazai ingatlanpiaci fordulat öt legfontosabb tényezőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×